 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés pénteki munkanapja (4. rész)
|
A helyi adókról szóló törvényjavaslat elfogadása után a
képviselők a jövő évi költségvetés részletes vitájával folytatták a
munkát. Az egyes országgyűlési bizottságok összegzett véleményének
ismertetésével, tárgyilagos, visszafogott hangnemben folytatódott a
pénteki ülésnap, ám az esti órákra a törvénytervezet tárgyalása
durva személyeskedésekbe torkollott. Az éles ellenvéleményeket
megfogalmazó vita világossá tette, hogy az ország jövő évi működését
megalapozó költségvetési törvény kapcsán nem egyszerűen a közpénzek
,,pántlikázásának,, eltérő megítélései csapnak össze, hanem
egymással nehezen kibékíthetőnek tűnő
gazdasági-politikai-társadalomszervezési eszmerendszerek kerültek
szembe. Erre az alapvető társadalomszervezési törésvonalra utalt
Soós Károly Attila (SZDSZ), amikor az órák óta folyó - s egyre
durvábbá váló - vita hevében mintegy a kormány liberális
beállítottságú tagjaihoz fordult támogatásért, úgymond a
várakozással ellentétben felülkerekedni látszó
,,dirigista-centralista,, törekvésekkel szemben. Az ellenpólus
szerepét ezúttal Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
minisztere ,,vállalta,, magára, érzelmektől átfűtött felszólalásban
védve meg a tárcájához tartozó úgynevezett befektetési alap (a
külföldi tőke bevonását hivatott támogatni) létjogosultságát. A
miniszter kikelt azok ellen, akik a liberalizmus örve alatt
,,egyoldalú fegyverletétellel,, fosztanák meg az országot nemzeti
létének egyik fontos garanciájától.
Az alapvonalakat illető erős véleménykülönbségre világított rá a
honvédelmi költségvetés körül kialakult vita is. Némileg az
előzőnapi - több képviselő által is botrányosnak minősített -
polémia alaptételeit ismételte meg Balogh György (FKgP). A
honvédelmi bizottság elnöke a tárca 54 és fél milliárd forintos
előirányzatát elfogadásra ajánlva hangoztatta: Magyarország -
természeti adottságainál fogva - minden oldalról támadható. Igaz
ugyan, hogy jelenleg egyik állam sem fenyegeti hazánkat, s a
nagyhatalmi konfrontáció veszélye is megszűnt, ám a Varsói Szerződés
felbomlása után egy új kollektív védelmi rendszer kiépítéséig egy
esetleges konfliktushelyzetben Magyarország csak saját erejére
támaszkodhat. Összességében a vitában felszólaló ellenzéki
képviselők nyilvánvalóvá tették, hogy a költségvetési
törvényjavaslatot jelenlegi formájában is elfogadhatatlannak
tartják, ezért legjobb esetben is csak tartózkodnak a vasárnap
esedékes szavazáson. Az egész vitán áthúzódó alapvető ellentét
mellett jellemző volt a polémiára, hogy az egyes parlamenti
bizottságok a hozzájuk kötödő szűkebb területek támogatási
előirányzatainak megtartása mellett törtek lándzsát. (f.k.)
1990. december 28., péntek 20:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|