|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Fórgách Pál véleménye a krízisről
|
---------------------------------
München, 1990. október 29. (SZER, Magyar híradó) - Most egy szakszervezeti vélemény - Tar Péter kérdez:
- Forgách Pál, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke hogyan értékeli a három nap eseményeit?
- Ha egyáltalán győztes van, az a társadalmi szolidaritás. Itt olyan demonstrációja volt a társadalom összefogásának egy meggondolatlan kormánydöntéssel szemben, ami példa nélkül áll. Mindenki jól tudta, hogy itt nem taxis-ügyről, nem magánfuvarozókról van szó, hanem egyszerűen egy ellenállásról, egy önvédelemről, amely kifejezte a társadalom nagy részének az elhatározottságát, hogy nem képes tovább viselni azokat a terheket, amelyeket a kormányintézkedés rájuk ró.
Tehát ilyen értelemben úgy érzem, hogy anélkül, hogy győztesről, vesztesről beszélnénk, a legfelemelőbb élmény az én számomra a: fegyelmezettség, a szervezettség, az egység és a társadalmi szolidaritás - aminek úgy érzem, hogy a magyar legújabbkori történelmében egy fényes hét végét jelenti és semmiképpen sem szégyenteljes. Inkább megmutatta, hogy a lakosság érett a demokráciára, békés úton képes az akaratát kifejezésre jutattni - itt lényegében ez történt. +++
1990. október 29., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|