|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az országgyűlés keddi ülésnapja (8. rész)
|
A délutáni szünetet követően hozzászólásokkal folytatódott a honvédelmi törvény módosításának általános vitája. Főként azon csaptak össze a nézetek: egyenrangúnak-egyenértékűnek tekinthető a katonai fegyveres és a polgári szolgálat, avagy sem. Csehák Judit (MSZP) annak a nézetének adott hangot, hogy az ápolás, gondozás éppoly fontos, sőt, nehéz feladat, mint a fegyveres honvédelem; így egyforma legyen szolgálati idejük is. Ekként foglalt állást Kovács László MSZP-s képviselő is. Miklós Árpád (SZDSZ) ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a magyar nemzeti függetlenség mindig akkor került igazán veszélybe, amikor a hadsereget szétzüllesztették. Megítélése szerint ütőképes hadseregre van szükség, amely a kommunista hatalom lebontása után, a felsejlő kiszámíthatatlan nacionalista megnyilvánulásoktól megvédi az országot. A polgári szolgálatnak pedig - a kisebb veszélyre való tekintettel - hosszabbnak kell lennie; ezzel a gondolatával értett egyet Borz Miklós (FKgP) is. Németh Béla (FKgP) a katonai szolgálat leértékelését látná az azonos időtartam elhatározásában; szerinte a honvédség békeidőben is veszélyes üzem.
A vitában Szabad György (MDF) is szót kért. Kiemelte: valamennyien fontosnak tartják a humanizmus követelményeit, de a pacifizmusnak csak akkor van értelme, ha kölcsönös és mindenoldalú. Jelenleg tehát a hadsereg szükséges rossz. A törvényhozásnak az a feladata, hogy gondoskodjék arról: a katonák rendelkezzenek mindazon jogokkal, amelyekkel valamennyi polgár. Véleménye szerint is teljesítsen valaki fegyveres vagy polgárinak tekintett szolgálatot, az egyformán terheljen mindenkit. Felvetette azonban: lehet-e az egyformaságot egyszerűen hónapokkal mérni, amikor az egyik esetleg havonta egyszer, a másik akár naponta is kimenőt kap.
Kövér László (Fidesz) számára úgy tűnt: sokan olyan országban kívánnak élni, ahol a katonák képezik az értékhierarchia csúcsát; ő viszont nem szeretné, ha mindez teljesülne. Felvetette: amennyiben olyan rosszak a magyar hadseregben az állapotok, ahogy lefestették az előtte szólók, azonnal vizsgálatot kell indítani. Derültséget keltett viszont szavaival Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint nagyon fájdalmas, ha valamilyen értelemben is hátrányos helyzetben részesítik a családalapítás kötelességét a fegyveres szolgálattal szemben. Hisz nemcsak egyféle fegyverrel lehet szolgálni -mondta. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|