|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi magyar rendezvények
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. szeptember 14. péntek (MTI-tud) - A budapesti
Nemzeti Színház vendégszereplésével és népművészeti kiállítással
kezdődött el csütörtökön este Bécsben a Collegium Hungaricum őszi
rendezvénysorozata.
Az intézmény székházának nagytermében a Nemzeti Színház társulata nagy sikerrel előadta Eörsi István ,,Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából,, című egyfelvonásos drámáját Bessenyei Ferenc, Lukács Margit, Ráckevei Anna, Raksányi Gellért, Tóth Éva és más neves művészek közreműködésével, Csiszár Imrének, a színház igazgatójának rendezésében. A Collegium Hungaricum fennállása óta ez volt az első eset, hogy a bécsi magyar kulturális intézet épülete ilyen sokszereplős darab színhelye volt. A budapesti társulat ugyancsak most először mutatta be külföldön az Eörsi-művet, amelyet a szerző tavaly írt a Nemzeti Színház felkérésére, s amelyet egy éve játszanak a Várszínházban. A bécsi előadás után a nézők - ezúttal túlnyomórészben ausztriai magyarok - meleg ünneplésben részesítették a színészeket.
Ugyancsak csütörtökön este a Collegium Hungaricumban ünnepélyesen megnyitották a budapesti Néprajzi Múzeum ,,A magyar címer a népművészetben,, címmel rendezett kiállítását. A tárlat csaknem száz - az 1700-as évek elejétől e század harmincas évéig készült - mindennapi használati tárgyat, ruhadarabot és sok fényképet felvonultatva mutatja be a magyar történelmi címer díszítőelemként való változatos népművészeti felhasználását. A Bécsben bemutatott anyag egy része eddig meg Budapesten sem került nyilvánosság elé. A megnyitón először Balázs Béla egyetemi tanár, a Collegium Hungaricum új igazgatója beszélt, majd Klaus Beitl, a bécsi Néprajzi Múzeum igazgatója méltatta az érdekes kiállítást, az osztrák és magyar néprajztudomány hagyományosan jó kapcsolatait.
Az ünnepségen részt vett dr. Hoffmann Tamás, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója, továbbá számos közép- és kelet-európai ország múzeumi vezetője is, akik jelenleg az osztrák fővárosban tanácskoznak intézményeik együttműködésének fejlesztéséről. +++
1990. szeptember 14., péntek 11:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|