Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

SZDSZ sajtótájékoztató (1. rész)

1990. szeptember 7., péntek - A Szabadság téren nem Trianon emlékművét, hanem a hivatalosan is irredentának nevezett emlékművet akarják visszaállítani Ezzel a megállapítással kezdődött pénteken a Szabad Demokraták Szövetségének sajtótájékoztatója az SZDSZ központi székházában.


Trianon nem csupán az ország magyar lakossága egyharmadának
elcsatolását jelentette, hanem a történelmi Magyarország nem magyar
népei jelentős részének elszakadási szándékát is megvalósította. Ezt
a szándékot méltányolni kell akkor is, ha az összefonódott a magyar
nemzeti tragédiával. Ám a Horthy-rendszerben állított egykori
emlékmű nem csupán az elcsatolt magyar területeket követelte vissza
- mondotta Szabó Miklós, az SZDSZ ügyvivője, hozzátéve, hogy ha így
volna, akkor sem szabadna helyreállítani -, hanem követelte az egész
történelmi Magyarország visszaálllítását. Az emlékművet
helyreállítani akarók ártanak a határokon kívül élő magyarságnak,
nehezítik a szomszéd népek és a magyarság közeledését, a
legterméketlenebb sérelmi indulatok szításával mérgezik a hazai
légkört, politikai hisztériát keltenek. Egyértelműen és világosan a
Horthy-rendszerrel való kontinuitást, az azzal való azonosulást
hirdetik, és mindezekkel súlyosan ártanak Magyarország nemzetközi
politikai hírnevének. Az akcióval - egy választási hadjáratban -
bizonyos társadalmi közeg tapsaiért szinte odavetik a határon túli
magyarságot az ottani nacionalizmus tombolásának. Kijelentette, hogy
ma az egyetlen politikai álláspont az lehet: Magyarország a
politikai status quo alapján áll a határok tekintetében. Ennek
megváltoztatása olyan felfordulást, békétlenséget teremtene a
régióban, amely az Európához való felzárkózást a legsúlyosabban
akadályozná. (folyt.köv.)



1990. szeptember 7., péntek 16:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


SZDSZ-sajtótájékoztató (2. rész)


Hack Péter, az SZDSZ országgyűlési képviselője a III/III-as
ügyosztállyal kapcsolatos törvénytervezet fogadtatásáról kívánt
szólni, de mint megjegyezte: alig-alig van mit mondani. A
tájékoztatón elhangzott: az ügy, melynek nyomán törvénytervezet
született, parlamenti folyosói beszélgetéseken, felelős kormányzati
tisztségviselő ,,locsogása,, alapján pattant ki. És egyelőre semmi
garancia nincs arra, hogy hasonló módon - akár akaratlanul, akár
tudatosan - ne szivárogjanak ki a teljes lista egyes részletei.
Ehhez az adatokat államtitokká kellene nyilvánítani, s
nyilvánosságra kerülésük esetén így eljárást lehetne indítani
államtitok megsértése, vagy rágalmazás miatt.

    Hack Péter elmondta: Horváth Balázs belügyminiszter szerint
ezeknek az adatoknak a törvényi szabályozása felesleges kérdésként
kerül a plénum elé, mivel ezek az adatok megfelelő kézben - az ő
kezében - vannak. Az SZDSZ szerint viszont ez egyáltalán nem
megnyugtató megoldás. Nem Horváth Balázs személye miatt, hanem
azért, mert az elmúlt rendszer politikai rendőrségére és annak
apparátusára vonatkozó adatok nem lehetnek egyetlen ember kezében.
Az SZDSZ tisztában van azzal, hogy javaslata nem az egyedüli,
kizárólagosan jó megoldás, de úgy véli, semmiképp sem lehet jó
megoldás a hallgatás, ahogyan ezt a szocialista párt egyes
képviselői és nyilván a kérdésben érintett vezetői állítják. A
törvényi szabályozás után az érintettek most először tehetnének
olyan gesztust - önkéntes visszavonulásukkal -, amellyel kivívhatnák
az emberek elismerését, bizonyíthatnák, hogy lehet szembesülni és
szakítani a múlttal.

(folyt.köv.)



1990. szeptember 7., péntek 16:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


SZDSZ-sajtótájékoztató (3. rész)


Pető Iván ügyvivő - és egyben parlamenti képviselő - értékelte
az elmúlt heti, s általában az egész törvényhozási munkát a
polgármesterek jogállásáról szóló törvénnyel összefüggésben.
Hangsúlyozta: a kormány akkor terjesztette be ezt a
törvényjavaslatot, amikor már megkezdődött a jelöltállítás, tehát
időközben minden pártnak át kellett programoznia ezt a
tevékenységét.

    A kormánypártok egyébként megpróbálták a polgármesteri
tisztséget úgy körülbástyázni, hogy minél szűkebb körből lehessen
meríteni. Ezzel szemben az SZDSZ - és a Fidesz is - a képviselők
jogállásához hasonló liberális szabályozásért szállt síkra. A
kormánypártok viszont úgy vélték: ami az SZDSZ-nek jó, az nekik
nyilván rossz, ezért lényegében lehetetlen szabályokat fogadtak el.
Nem igaz - válaszolt az MTI kérdésére Pető Iván -, hogy nem volt
elegendő, megfelelő káderük, s ezért kardoskodtak amellett: a
polgármester lehessen országgyűlési képviselő. Itt elvekről van szó
- hangsúlyozta. Mert míg az országgyűlési képviselők saját
lehetőségeiket korlátlanná tették - lehet munkaviszonyuk,
viselhetnek párttisztséget stb. -, addig a polgármesterekkel szemben
sokkal szigorúbb szabályokat kívántak felállítani. Érveik között
elhangzott, hogy a polgármester már azért sem lehet képviselő, mert
sokat lenne távol a Parlamenttől. Mondták ezt azok a pártok, akiknek
az emberei - például a miniszterelnök, a miniszterek és az
államtitkárok - még az interpellációs napokon sem ülnek
bársonyszékükben, amikor, legalábbis a hagyományok, a szokásjog
alapján, ez számukra kötelező lenne.

    Pető Iván kitért arra is: a több mint száz nap alatt elvárható
lett volna - és elvárható továbbra is - a miniszterelnöktől, hogy
részt vegyen a Parlament munkájában, érdemi dolgokról beszéljen, ne
csak Kéri Kálmán ügyében tegyen homályos nyilatkozatot, illetve csak
a kormányprogramot terjessze a Parlament elé. Elvárható lett volna,
hogy ismertesse a kormány álláspontját a privatizációról,
nyilatkozzon arról, miért késik a földtörvény és ezügyben mi a
kormány elképzelése. Finoman fogalmazva a miniszterelnök nem veszi
igazán komolyan a parlamentet - jelentette ki Pető Iván. (folyt.
köv.)



1990. szeptember 7., péntek 16:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


SZDSZ-sajtótájékoztató (4. rész)


Mindezek mellett az egész törvényhozási munkára jellemző, hogy a
kormány rosszul előkészített előterjesztéseket nyújt be a plénumnak.
Példa erre az előprivatizációs törvény is.

    Az SZDSZ ezzel együtt sem kívánja megbuktatni az alig több mint
100 napja hatalmon lévő, hosszú idő után először szabadon
megválasztott kormányt, hiszen az nemcsak a pártok kudarcát
jelentené, hanem az egész demokrácia sikertelenségét prezentálná a
nép számára - szögezte le Pető Iván.

    Elmondta azt is: csak a jelöltállítás lezárása után derül majd
ki, hány jelöltje van az SZDSZ-nek, mivel ezt a munkát nem
központilag irányítják. Akkor hozzák nyilvánosságra: ki a szabad
demokraták budpesti főpolgármester-jelöltje. Erről annyit lehet
tudni: mivel a fővárosban közvetett polgármesterválasztás lesz,
valószínűleg a budapesti listavezetőt tekintik
főpolgármester-jelöltnek. (MTI)



1990. szeptember 7., péntek 16:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


SZDSZ sajtótájékoztató és nagygyűlés Veszprémben (1. rész)

1990. szeptember 7., péntek - A Szabad demokraták kifogásolják a vállalati tanácsok újraválasztásának időpontját. Nem tartják szerencsésnek, hogy erre az önkormányzati választások kampányidőszakában kerül sor - közölte Kőszeg Ferenc Veszprémben, a pénteken megtartott sajtótájékoztatón. Rámutatott, hogy a kampány mindenképpen felfokozott politikai hangulattal jár, és így az igazgatóváltás is szakmai helyett könnyen politikai kérdéssé válik. Az SZDSZ nem ért egyet azzal sem, hogy megváltoztatták a vállalati tanácsok összetételét, és kormánymegbízottal egészítették ki azt. A szabad demokraták ügyvivője úgy véli, hogy ezzel a lépéssel tovább centralizálják a vállalati irányítást. A vállalati tanácsok újraválasztása egyébként az SZDSZ programjában is szerepel, de úgy tartanák ésszerűnek, ha az érdekképviseletek jelölteket állítanának, és közülük kampány során keresnék meg a dolgozók a legmegfelelőbbeket. Ehhez azonban idő kell, néhány hét alatt nem lehet megvalósítani.


A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Lengyel Ferenc, a
független szakszervezetek egyik vezetője is, kiemelten foglalkoztak
az SZDSZ és az érdekvédelem kapcsolatával. Lengyel Ferenc
hangsúlyozta, hogy a független szakszervezetek támogatásával az
szdsz a munkások érdekvédelmének talpraállítását segíti. A
hagyományos szakszervezetek ugyanis megítélése szerint nem tudják
ellátni feladatukat, megújulási kísérleteik sorra kudarcot vallanak.
Új, független szakszervezeteket kell szervezni, de ezek nem mint az
SZDSZ meghosszabbított karjai működnek, csupán a párt segítő kezét
fogadták el. Kőszeg Ferenc ezzel egybehangzóan leszögezte, hogy a
szabad demokraták nem akarnak rátelepedni egyik szakszervezetre sem.
Ez egyébként nem szükségképpen van így, hiszen a történelem során a
szakszervezeti mozgalom és bizonyos pártok közötti kapcsolatoknak
nagy hagyománya van. Ma Magyarországon külön utakon, a pártoktól
függetlenül alakulnak ki az érdekvédelmi szervezetek, ez azonban nem
jelenti azt, hogy egy pártnak ne lehessen a feladata, hogy segítse
őket. Az SZDSZ egyébként csak azokat a szervezeteket támogatja,
amelyek céljait reálisnak tartja. Ezzel összefüggésben szólt a
dolgozói tulajdonról, amelyre a szabad demokraták szerint is szükség
van, de azt nem lehet ingyenesen osztogatni, mert elveszti értékét.
Az SZDSZ szerint az a helyes törekvés, hogy a munkavállalók
kedvezményekkel kapjanak részvényeket a privatizáció során.
(folyt.köv.)



1990. szeptember 7., péntek 19:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


SZDSZ sajtótájékoztató és nagygyűlés Veszprémben (2. rész)


A sajtótájékoztatón az MTI munkatársának arra az észrevételére,
hogy az SZDSZ szakszervezeti kapcsolatainak alakulásában
szociáldemokrata jellemzők is fellelhetők, Kőszeg Ferenc
kijelentette: az SZDSZ alapító elvi nyilatkozatában is olvasható,
hogy a magyar és európai liberális hagyományok között vállalják a
szociáldemokráciáét is. Annak a szociáldemokráciának a
hagyományairól van szó, amely nem állami túlsúlyt akar teremteni,
hanem egy alulról szerveződő munkásmozgalmat. A közvéleményben - az
ügyvivő szerint némi ferdítéssel - főleg értelmiségi pártnak
feltüntetett SZDSZ-ben ugyanis kezdettől fogva és egyre nagyobb
arányban jelen van a munkásság - hangsúlyozta Kőszeg Ferenc. Az
értelmiséget az SZDSZ átgondolt programja, a munkásokat pedig a párt
radikalizmusa vonzza.

    A sajtótájékoztatót követően Kőszeg Ferenc és Lengyel Ferenc a
veszprémi egyetemen nagygyűlést tartottak. (MTI)



1990. szeptember 7., péntek 19:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD