 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (1. rész)
|
1990. szeptember 3., hétfő - Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei
kistelepülésen, Tiszabőn töltötte hétfői munkanapját Göncz Árpád
köztársasági elnök. Érkezésének hírére többszáz helybéli gyűlt össze
a községi tanácsháza előtti téren, miután a faluban igen ritka
eseménynek számított az elmúlt évtizedekben még egy-egy megyei
vezető látogatása is.
A községi tanácsházán a köztársasági elnök őszinte, kendőzetlen
tájékoztatót kért a falu életéről, mert - mint hangsúlyozta -
tanulni és emberközeli tapasztalatokra szert tenni jött Tiszabőre.
Nyíltságban, szókimondásban nem is volt hiány Négyesi Zoltán
tanácselnök beszámolójában, s a tájékoztató arra is választ adott:
korábban miért kerülték el ezt a Tiszamenti falucskát a politikai
vezetők. Mint a falu történetéből kiderült, ma a régió fehér
foltjaként emlegetett, elmaradott Tiszabő múltja számtalan
büszkeségre okot adó elemet hordoz. Az árvízmentes szigetre épült
település hamar fontos révátkelő hellyé vált, az 1800-as évek
második felében pedig sörgyár, gyufagyár, ecetgyár is működött itt,
és virágzó kereskedelmi hálázata volt a falunak. A két világháború
pusztításai ugyan megviselték a falut, de még sikerült a
talpraállása. Mindez azonban csak rövid ideig tartott, mert az
elkövetkező évtizedek hibás politikai döntései az 1980-as évek
közepére a virágzó faluközösséget szétzilálták és a községet
elszegényítették. Nagyon sok kárt okozott a faluvezetés
iskolázatlansága, szűklátókörű túlbuzgósága, emellett a pártharcok,
a beszolgáltatások, a kuláküldözés és az erőszakos tsz-szervezés
szinte elüldözte Tiszabőről a dolgozni, boldogulni akarókat. A végső
döfést az adta meg, amikor a falut szerepkör nélküli községgé
nyilvánították, s ez a titulus azonnal együtt járt az infrastruktúra
tudatos visszafejlesztésével. Jelenleg a 2000-es lélekszámú lakosság
több mint felét cigányok alkotják, a nem cigány lakosság pedig
erősen elöregedett. A lakosság 80 százaléka él a létminimum alatt.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|