Rendszerváltás és az MTI

	Továbbra is öntöznek a gazdaságok (1. rész)
1990. augusztus 15., szerda - A múlt heti néhány napos lehülés, az időjárási front sem hozott annyi csapadékot, hogy a talajok víztartalma növekedett volna. Ezért ahol csak lehet, annak ellenére öntöznek, hogy a víz tetemesen megdrágult, mivel szabadáras lett. A Földművelésügyi Minisztériumban elmondották: az öntözésre berendezett mintegy 350 ezer hektáros terület 70 százalékára juttatnak az üzemek folyamatosan mesterséges csapadékot. Azért nem többre, mert az öntözőcsövekkel betelepített táblák egy részén a vetésforgó szerint vízutánpótlást nem igénylő növények vannak. A vízszolgáltatási díjak szabaddá tétele különben idén új helyzetet teremtett. Mint ismeretes: az öntöző vizet a legtöbb helyen nem a gazdaságok termelik ki maguknak, hanem a vízügyi vállalatok szolgáltatják. Az egységes díj megszüntetése óta a vállalatok a vízdíjban minden költségüket felszámították. A gazdaságok egy ideig túlságosan magasnak tartották e díjat, ezért a vízügyi szervezetek felajánlották, hogy a víz kivételi-, illetve továbbító berendezéseket üzemeltetésre átadják a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. A termelők hamar rájöttek, hogy a vízszolgáltatás díja valóban nem ok nélkül magas, és speciális szakember hiányában a vízszolgáltatásban lemondtak az ,,önkiszolgálásról,, és továbbra is a vízügyi vállalatoktól igénylik az öntözővizet. A gazdaságok egyébként a vízellátás tekintetében eltérő helyzetben vannak. A szerencsésebbek, így például a Duna, Tisza és más folyók, patakok közvetlen közelében működő üzemek nem fizetnek vízdíjat. Azok számára viszont, akikhez két-háromszoros lépcsőben, többszöri emeléssel, hosszabb távolságból jut el az öntözővíz, tetemes az ár. Ezekben az üzemekben csak a megfelelő gazdaságossági számítások elvégzése után vállalkoznak az öntözésre. Számos üzemben a kedvezőtlen adottság esetén is öntöznek, mivel a terméskiesés viszont pótolhatatlan veszteséget jelentene az exportban, vagy éppen az állatok tartásában, takarmányozásában. Így például igen nagy területeken öntözik a gazdaságok a vetőmagnak szánt kukoricát. A hibridkukorica-vetőmagot termő területek valamivel több mint a felére juttatnak öntözővizet. (folyt.köv.) 1990. augusztus 14., kedd 22:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Továbbra is öntöznek a gazdaságok (2. rész)
A hazánkban az öntözhető területnek körülbelül a negyedén, mintegy 80-100 ezer hektáron nyújt szolgáltatást a szolnoki Mezővíz Vállalat, amelynek igazgatóhelyettese Nagy László elmondotta: ezen a területen teljes intenzitással folyik az öntözés annak ellenére, hogy a gazdaságok bizonytalanok, kapnak-e támogatást. Húszezer hektáron öntöznek most kukoricát azok a gazdaságok, amelyeknek 4-5 éves hitelre adtak öntözőgépeket. Vállalatuk szervízüzemének négy kocsija folyamatosan járja a gazdaságok öntözőtelepeit, tábláit, alkatrészraktárukból 24 órán belül a legtávolabbi helyekre is eljuttatják a kért gépelemeket, a külföldi alkatrészeket pedig 6-7 napon alatt ugyancsak megszerzik számukra. Legnagyobb igyekezetük ellenére is katasztrófálisnak mondható az aszály miatt a helyzet Békés megyei partnereik egy részénél, valamint a Pest, Bács-Kiskun, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyék egymáshoz közel eső területein. Itt különösen jellemző, hogy hiába áztatják le a talajok felső 40-50 centiméteres rétegét, a növények ennél mélyebbre jutott gyökerei nem kapnak elég nedvességet, s ezt már megsínylik. (MTI) 1990. augusztus 14., kedd 22:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »