Rendszerváltás és az MTI

	A magyar sajtótörvény
--------------------- Washingnton, 1990. július 31. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A magyar Országgyűlés javaslatot hagyott jóvá, amely szorgalmazza, hogy a tömegtájékoztatási intézmények vezetőit az ország köztársasági elnöke nevezze ki. Budapesti munkatársunk jelentette, hogy az új magyar kormányzat egy lépéssel közelebb került a sajtószabadság megvalósításához. - A diktatúra megszűnt Magyarországon, de a sajtószabadságra még mindig nincs törvényes garancia. Antall József miniszterelnök tegnap előterjesztett javaslata értelmében - amelyet a parlament jóváhagyott - a kormányfő jelöli ki az állami rádió- és televízió, valamint a Magyar Távirati Iroda vezetőjét. A köztársasági elnök, Göncz Árpád ezután hivatalosan kinevezi a tömegkommunikációs intézmények élén álló személyeket. - A kommunista Magyarországon a tömegtájékoztatás a kommunista párt agitációs és propaganda osztálya alá tartozott -, most azonban a demokratikusan megválasztott, konzervatív miniszterelnök jelöli ki azokat a személyeket, akik a hírmédia élén állnak és egyben elfogadhatók a liberális ellenzék részéről is. - Az Országgyűlés tegnapi döntése visszafordítja a múlt heti döntést a kérdésben. Az előző döntés értelmében ugyanis a kommunista vezetőség maradt a hírközlőszervek élén. A konzervatív kormány és a liberális ellenzék közötti vita a jelölések felett mindössze az első volt, és várhatóan továbbiak követik a sajtószabadság megvalósításának folyamatában Magyarországon. Az ellenzéki szabaddemokraták egyik vezetője, Rajk László úgy véli, hogy a sajtószabadságot nem törvénnyel, hanem alkotmányos garanciával kell biztosítani. (folyt.) 1990. július 31., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyar sajtótörvény - 1. folyt.
- Teljes vita indul majd - várhatóan szeptemberben - a sajtótörvényről. A szabaddemokraták álláspontja szerint nincs szükség sajtótörvényre, szabad sajtóra és nem sajtótörvényre van szükség. A kormány persze - amelynek álláspontja statikus ebben az átmenti időszakban - fennhatóságra törekszik, valamiféle sajtótörvényre, szerintünk azonban erre nincs szükség. - A magyar újságírók attól tartanak, hogy a konzervatív kormánynak hasonló érdekei vannak, mint az előző kommunista rezsimnek a hírközlő szervek fennhatósága tekintetében. A parlament elvetette az ellenzék javaslatát független bizottság felállítására, amelyben újságírók, a televízió alkalmazottai és a nagyközönség tagjai foglalnának helyet, hogy tanáccsal szolgáljanak a kormánynak az állami hírközlő szerveket illetően. - Antall miniszterelnök nem ellenzi a független bizottságot, de az elképzelést - szerinte - jobban ki kell dolgozni a parlament hat politikai pártjának. Rajk rámutatott: az állami rádiónak és televíziónak feltétlen szüksége van új vezetőségre, az ellenzék ezért beleegyezett a haladéktalan kinevezésekbe az átmeneti időszakban. A magyar újságírók alkotmányos garanciát szeretnének a sajtószabadságra, nemcsak ígéreteket a kormánytól. +++ 1990. július 31., kedd
Vissza »