 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (1. rész)
|
1990. július 30. hétfő - Rendhagyó munkahét kezdődött hétfőn
az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának programjában. Az
önkormányzatokról lezajlott hosszú és heves parlamenti vita, a
hatpárti egyeztető tárgyalások után a három törvényjavaslatot a
szakemberek három nap alatt dolgozták át.
Az átdolgozott törvényjavaslatokkal hétfőn délelőtt
ismerkedhettek meg először a képviselők. A rövid, alig félórás
délelőtti ülésen - a hagyományos procedúra és Kéri Kálmán napirend
előtti, a Magyar Honvédség kialakítandó új szellemiségéért aggódó
felszólalása után - Horváth Balázs belügyminiszter vázolta a
törvényjavaslatok történetét és a leglényegesebb változásokat.
Elmondta: megegyezés született a polgármester és a jegyző
feladat-, illetve hatáskörének elhatárolásáról, a polgármesteri
hivatal irányító és a jegyző hatásági szerepének erősítéséről, a
polgármester közvetlen választásának kiterjesztéséről, a község- és
várospolitikai fórumok jelentőségének biztosításáról, a fővárosi
önkormányzatokról szóló szabályozás kiteljesítéséről, külön a
fővárosról szóló törvény megalkotásáról, az önkormányzatok gazdasági
alapjaival, bevételeivel összefüggő szabályok részletezéséről,
pontosításáról, a főispán helyett a köztársasági biztos kinevezéséről
és funkciójának újszerű szabályozásáról.
Nem sikerült viszont egyezségre jutni például abban - így
országgyűlési döntésre van szükség -, hogy a város 60 avagy 100 ezer
lakos esetében kérhesse a megyei várossá nyilvánítását.
A belügyminiszter hangsúlyozta: az ily módon átdolgozott
javaslatok - ha az Országgyűlés törvényerőre emeli ezeket - lehetővé
teszik egy széleskörűen demokratikus helyhatósági választás
mielőbbi megtartását, azt követően pedig törvényes keretéül
szolgálhatnak egy európai léptékű, a magyar önkormányzatok
hagyományait és napjaink realitását szem előtt tartó önkormányzati
rendszer kialakításának és megerősödésének.
E törvények megalkotása szükségessé tesz egy sor kapcsolódó
magas szintű jogszabály parlamenti elfogadását is. Ennek megfelelően
előkészítés alatt áll a közigazgatási bíráskodásról, a földről, az
államháztartásról és a helyi adókról szóló törvények tervezete,
valamint a közigazgatási tisztségviselők jogviszonyáról szóló
törvényjavaslat koncepciója. Ezek többségét az illetékes
minisztériumok - a szükséges egyeztetések után - augusztus közepéig
kívánják a kormány elé terjeszteni. (folyt. köv.)
1990. július 30., hétfő 12:05
|
Vissza »
|
|
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (2. rész)
|
Így lehetővé válik, hogy a plénum ezeket a törvényjavaslatokat
szeptemberben kezdődő rendes ülésszakán tárgyalja.
Kitért a miniszter az önkormányzatok gazdasági feltételeire,
kiemelve, hogy a kormányzat ezeket garantálni kívánja
a helyi önkormányzatokról, részleteiben pedig a
magánszemélyek jövedelemadójáról, a költségvetésről, illetve a helyi
adókról szóló törvényekben. Hozzáfűzte azonban, hogy a kormány
önmagában e gazdálkodás létalapjának biztonságát nem képes
megteremteni, ehhez szükség van az Országgyűlés és a társadalom
támogatására, segítségére is. (folyt. köv.)
1990. július 30., hétfő 12:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (3. rész)
|
A délutáni plenáris ülésen Antall József személyesen
terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar
Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek
kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet mind a
Kulturális, mind az Alkotmányügyi Bizottság egyhangúlag elfogadott.
Az előterjesztés lényege, hogy ezen médiák vezetőinek
kinevezéséről és felmentéséről - a miniszterelnök javaslatára az
illetékes országgyűlési bizottság véleményének figyelembe vételével
- a köztársasági elnök dönt.
A miniszterelnök előterjesztésében kitért arra is, hogy a
kormány nincs ellene a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága
felállításának, viszont ennek módjáról, a bizottság feladatairól
célszerű lenne folytatni a hatpárti tárgyalásokat.
Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító indítvány sem
érkezett, a Parlament ez alkalommal rekord gyorsasággal, 271 igenlő
és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta a közszolgálati tájékoztatási
eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot.
Már a hétfői munkanap végén - nem kívánván megzavarni az ülés
menetét -, de még mindig e témához kapcsolódva Antall József újra
szót kért, s felszólalásában hangsúlyozta: szeretné, ha a médiák
vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény véget vetne annak az
áldatlan állapotnak, amely a sajtó és a politika, a sajtó és az
Országgyűlés, ha úgy tetszik, a sajtó és a kormány között kialakult.
Ezzel kapcsolatban kifejtette:
- Úgy gondolom, közös nemzeti felelőssége az országnak, hogy
milyen képet alkotnak róla, és milyen képet alkottat magáról. Úgy
vélem: az olyan lépések, amikor felelős szervezetek külföldi
segítséget, külföldi döntőbíráskodást kérnek annak eldöntésére, hogy
Magyarországon sajtószabadság van-e vagy sem, meglehetősen furcsának
tűnhetnek. Ha ezt egy banánköztársaság teszi akkor meg lehet érteni.
De, Magyarországon, ahol a sajtószabadság olyan méretű,
nyugodtan mondhatom, mint sehol jelenleg a világban, egy ilyen
lépés kizárólagosan Magyarország külső képének a megrontását
szolgálja, s az irántunk való bizalmat csökkenti.
Ezt követően a miniszterelnök feltette a kérdést: volt-e
egyetlen olyan lépés, amivel bármelyik újságírót akadályozta
munkájában vagy volt-e olyan lap, amelyik ellen eljárást indítottak,
írt bármit is a kormány tagjai, az Országgyűlés elnöke vagy akár a
köztársasági elnök ellen? (folyt.köv.)
1990. július 30., hétfő 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (4. rész)
|
- Egy olyan országban, ahol a köztársasági elnököt, a
Házelnököt, a miniszterelnököt, a kormány tagjait nyugodtan
támadhatta a sajtó, ott a sajtószabadságot megkérdőjelezni
politikailag erkölcstelennek tűnik - mondotta Antall József.
A továbbiakban kifejtette, hogy meggyőződése szerint a magyar
kormány, az Országgyűlés és a megújhodásban résztvevő valamennyi
politikai párt egyértelműen a sajtószabadság híve, és semmiféle olyan
lépést nem tett, ami a sajtószabadságot sértette volna. Semmiféle
hisztéria, üldöztetési mánia, jól kiszámított politikai manipuláció
nem lehet indok arra, hogy Magyarországon megkérdőjelezzék a meglévő
sajtószabadságot. Ezzel kapcsolatban utalt arra: feltétlenül szükség
van egy korszerű, sajtó-, tájékoztatási törvényre, amely biztosítja
a sajtószabadságot, egyidejűleg meghatározza minden vonatkozásban a
sajtó felelősségét, de úgy, hogy az a sajtó szabadságával soha
ellentétbe ne kerüljön.
- A magyar kormány garanciát nyújt arra, hogy Magyarországon
sajtószabadság lesz, s ennek jegyében foglalt eddig is állást.
Minden olyan vádaskodás, amikor állami kezelésben vagy a kormány
felügyelete alatt lévő intézményeknél tett lépéseket
félremagyaráznak, azokkal kapcsolatban célzatos következtetéseket
vonnak le, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Úgy gondolom, hogy
Magyarországon a szabad sajtót és mindazt, ami ezzel összefügg, a
jogállamiság szerves részének tekintünk. Semmiféle szervezet,
testület nem engedheti meg magának, hogy a szabad
választásokon megválasztott Országgyűlést és az annak felelős
kormányt ilyen cselekedeteiben kérdőjelezze meg - hangoztatta
végezetül Antall József. (folyt. köv.)
1990. július 30., hétfő 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pótlás az mtib2004 sz. (Rendkívüli ülésszak - rendhagyó
plenáris ülés (1. rész) hírhez
|
1990. július 30., hétfő - Az mtib2004 sz. hírünk 2. bekezdésének
első mondata után kérjük az alábbi szöveget - kiegészítésként -
figyelembe venni.
... a képviselők. Mielőtt megkezdték volna a munkát, Kéri Kálmán
(MDF) rövid felszólalásra jelentkezett. Mint az elmúlt évtizedek
történelmének tanuja, Károlyi Mihály és Horthy Miklós rendszerének
végig szolgálója, történeti összehasonlításra vállalkozott annak
kapcsán, hogy az elmúlt ülésszakon egyik képviselőtársa
kijelentette: ő mindenképpen a Károlyi-rendszer híve. Kéri Kálmán
leszögezte: mély tisztelettel adózik azon eszmék iránt, amelyeket
Károlyi Mihály magáévá tett és hirdetett. Ugyanakkor hangoztatta azt
is, hogy most, amikor a Magyar Honvédség ,,szellemét akarjuk
felépíteni, átállítani,, világos képet kell alkotni mindazok
számára, akik erről velünk tárgyalni óhajtanak. A proletárdiktatúra
hadserege nem lehet az egyedüli példa. ,,A Horthy rendszer is
felépített egy honvédséget, amely derekasan harcolt és védte a
hazát. Sajnos kikerült a Donhoz is. El kellene azonban ismerni
végre, hogy harca igazságos volt, ha a kommunizmus ellen harcolt.,,
Kéri Kálmán véleménye szerint a rendszernek csak akkor tudunk
elkötelezett tiszteket nevelni, olyan honvédséget kialakítani, amely
képes határainkat megvédeni, ha reális ismereteik vannak a
közelmúltról. Végezetül kifejezte meggyőződését, hogy a honvédség
jelenlegi összetételében - kevés kivételtől eltekintve - alkalmas
arra, hogy azt a honvédséget képviselje, amelyre szükségünk van. A
rövid, alig... (MTI)
1990. július 30., hétfő 17:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (5. rész)
|
Ugyancsak mindannyian arról biztosították a plénumot, hogy a
törvényjavaslat mielőbbi elfogadását nem késleltetik újabb módosító
indítványok benyújtásával, sőt többen a jelenlegieket is
felülvizsgálják, illetve visszavonják.
Kónya Imre, az MDF parlamenti frakcióvezetője kijelentette:
pártja fenntartja azt az álláspontját, hogy az önkormányzatokkal
összefüggő alapvető kérdéseket az alkotmányban kell szabályozni.
Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője a szabadelvű erők
győzelméről beszélt. Egyebek között üdvözölte, hogy a helyhatósági
választásokon a szűkített második forduló megtartásának egyik fő
feltétele a csekély részvételi arány. Mint mondotta, ez a vasárnapi
népszavazás ismeretében rendkívül fontos intézkedés.
Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezető a megállapodások
alapján megfogalmazott törvényjavaslatokat európai színvonalúaknak
minősítette, s elégedetten konstatálta, hogy azokban a Független
Kisgazdapárt törekvései maradéktalanul érvényesültek.
Szabó György (MSZP) egyebek között arra hívta fel a figyelmet:
az átdolgozott törvényjavaslat már tartalmaz olyan kitételt is,
amely korábban hiányzott belőle. Ez pedig az, hogy a köztársasági
megbízott hivatala fog szakmai, módszertani tanácsot adni
költségvetési, tervezési, fejlesztési, helyi adóztatási kérdésekben
az önkormányzatoknak. A szocialista párt szerint ebből az
következik, hogy a kormány a központi költségvetés és a helyi
önkormányzatok közötti pénzmozgásban is részt vesz - ez pedig nem
kívánatos így hosszabb távon.
Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője a hatpárti egyeztető
tárgyalásokkal kapcsolatos esetleges vádakra kívánt válaszolni az
ilyen jellegű egyeztető tárgyalások történetének felvázolásával, a
konszenzus szükségességét bizonyítandó az ország szempontjából
legfontosabb kérdésekben.
Áder János, a Fidesz képviselője úgy vélte: bár végre megegyezés
született, a Parlamentnek nincs oka a vállveregetésre, legalábbis a
Fidesz nem teszi ezt. Miután kifejtette, hogy sem a Fidesz
képviselőinek, sem más honatyáknak nem volt idejük az átdolgozott
törvényjavaslatok tanulmányozására, javasolta: a vezérszónokok
meghallgatása után függesszék fel az általános vitát, s a bizottsági
üléseket követően mielőbb zárják le a részletes vitát is. Fodor
István a Független képviselők nevében csatlakozott az indítványhoz.
A plénum a javaslatot elfogadta, s ezzel hétfői munkanapja véget
ért; a plenáris ülés csütörtökön délután 2 órakor folytatódik. (MTI)
1990. július 30., hétfő 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|