Rendszerváltás és az MTI

	A szovjet olajszállítások elmaradása - és az indokolás
------------------------------------------------------ München, 1990. július 12. (SZER, A mai nap) - Antall József miniszterelnök tegnap a magyar Országgyűlés előtt bejelentette, hogy a Szovjetunió kedd délelőttől 26 órán át szüneteltette a kőolajszállítást Magyarországnak. Moszkva műszaki okokkal indokolta a kimaradást. - Mennyire lehet elfogadni az érvelést? - erre a kérdésre válaszol Gordon Tamás: - A szovjet kőolajszállítás több mint 24 órás leállítását figyelmeztetésnek kell tekinteni - még akkor is, ha annak hivatalos oka műszaki karbantartás volt. A karbantartást nyilván előre be lehet jelenteni - de legalábbis annak megkezdésekor. A szovjet fél a magyar reklamációra 24 óra elmúltával adott választ - a többszöri érdeklődést figyelmen kívül hagyta. Minden okunk megvan tehát, hogy az olajszállítás kiesése hátterében szándékos akciót sejtsünk -, a kérdés legfeljebb az lehet, hogy milyen szinten hozott döntésről van szó. Hogy a helyzetet a magyar kormány is komolyan veszi, bizonyítja, hogy Antall József miniszterelnök tegnap este a Parlamentben jelentette be a nyersanyag-kiesést, és adott hírt arról, hogy máris küldöttséget menesztettek a Szovjetunióba az incidens kivizsgálására. A kőolajszállítás durva kiesését lehetetlen elválasztani a szovjet-magyar kapcsolatokat beárnyékoló gazdasági-politikai légkörtől. Nézzük először a gazdasági hátteret: Moszkvában ferde szemmel nézték Magyarországnak előbb a KGST-től, majd a transzferábilis rubeltől való idegenkedését, és a dollárban történő elszámoláson aratott sikert - melyre egyébként január elsejétől térnek át. (folyt.) 1990. július 12., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Szovjet olajszállítások elmaradása - 1. folyt.
Rizskov miniszterelnök az SZKP kongresszusán jelentette be, hogy Moszkva csökkenteni fogja a kelet-európai államoknak szállított olaj mennyiségét. Országokat ugyan nem nevezett meg, de az indokolt pánik nem maradt el Budapesten. Konkrétumokra sem kellett sokáig várni: az államközi szerződést lebonyolító Mineralimpex külkereskedelmi vállalat értesítést is kapott, hogy a szovjet fél már júliusban lényegesen kevesebb olajat szállít. Gazdasági természetű is - de leginkább politikai: a szovjet csapatok kivonása Magyarországról -, illetve az ekörül kialakult nézeteltérések. Mint ismeretes: a moszkvai pártkongresszuson is hallhatóak voltak olyan vélemények, hogy a Kreml elsiette Kelet-Európa feladását. Burlakov vezérezredes, a szovjet Déli Hadseregcsoport főparancsnoka pedig egyenesen a kivonulás leállításával fenyegetőzött, ha Magyarország nem fizet kártérítést és jóvátételt. Mivel Budapest ettől vonakodik, illetve várhatóan sokkal nagyobb számlát tudna benyújtani -, az olajcsap elzárása gazdasági zsarolásnak is felfogható. A szovjet sajtóban általában az a nézet uralkodik, hogy Magyarországnak csak előnye származott a Szovjetunióval fennálló torz árrendszerből. Némi igazság van ebben, hiszen kétségtelenül olcsóbban juthattunk nyersanyaghoz, és a nyugati piacon korántsem versenyképes árukat tudtunk a szovjet piacra szállítani. De ez egyrészt konzerválta a hazai ipar elavult szerkezetét, másrészt olyan politikai ára volt, amely a szovjet kommunizmus fennmaradásához is hozzájárult. Ezért utólag benyújtani a számlát: enyhén szólva azonosulást jelent a múlttal. (folyt.) 1990. július 12., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Szovjet olajszállítások elmaradása - 2. folyt.
Az olajkiesés ugyanaznap következett be, mint amikor Gorbacsovot újraválasztották az SZKP főtitkárává - és ezzel megerősítést nyert a reformpolitika. Tudjuk, hogy a Szovjetunió óriási gazdasági nehézségekkel küzd, hogy az aratás sikere függ az elegendő üzemanyagtól -, de a peresztrojka, a reformpolitika kifelé is kötelez: például arra, hogy a gazdasági kapcsolatokat ne terhelje meg ismét az irracionális politikai szemfényvesztés. +++ 1990. július 12., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »