 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Megemlékezés Kádár János halálának első évfordulóján
|
1990. július 6., péntek - Kádár János halálának első
évfordulóján, pénteken megemlékezést tartott a Magyar Szocialista
Munkáspárt a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. A
Himnusz elhangzása után, a mintegy tízezer résztvevő előtt, Thürmer
Gyula, a Munkáspárt elnöke mondott ünnepi beszédet.
Hangsúlyozta, hogy a mai MSZMP jószívvel vállalja a kádári
örökségből mindazt, ami előremutató, maradandó érték. Elveti a
Kádár-korszak kritikátlan idealizálását, de elutasítja a politikai
vagy személyes előítéleteken nyugvó ítélkezést is. A személyi
kultusz elleni tiszta, elvi küzdelem; a humanizmus; külpolitikai
kérdésekben a realizmus és a kiszámíthatóság, a jószomszédi viszony
környezetünkkel, a magyar-szovjet kapcsolatok alapvető fontossága,
az internacionalizmus - a többi között ezeket emelte ki a szónok,
mint a kádári életmű megszívlelendő tanulságait. Említést tett
ugyanakkor arról is, hogy az MSZMP tanul az elmúlt évtizedekben
elkövetett hibákból: abból, hogy nem sikerült a politikai életet
teljesen megszabadítani mindattól, ami idegen a nemzeti
hagyományoktól; abból, hogy a régi MSZMP leszoktatta a párttagságot
az önálló gondolkodásról; abból, hogy a szocializmus humanizmusát
szem előtt tartva a vezetés a 70-es években nem vállalta a
szerkezetátalakítás nehézségeit, az áremelést, a munkanélküliséget,
az átmeneti társadalmi megrázkódtatást.
Thürmer Gyula ezután a mai belpolitikai folyamatokról szólt.
Kétségbe vonta, hogy valódi demokrácia van kialakulóban, megítélése
szerint a ,,paktumpártok,, vezetői a nép feje fölött egyeznek meg
egymással a társadalomra tartozó kérdésekben, a kádári időszak
parlamentjének sokat bírált szavazógépét pedig ,,milliókba kerülő
színjáték váltotta fel,,. Végezetül a munkások, a parasztok, a
szellemi dolgozók, kommunisták, szocialisták, szociáldemokraták,
minden pártonkívüli baloldali érzelmű ember összefogását sürgette -
mint fogalmazott: - a jobboldali diktatúra megakadályozására, az
olyan új baloldal megteremtésére, amely nélkül nincs magyar nemzeti
jövő.
Az Internacionálé hangjai után Kádár János sírját megkoszorúzták
az MSZMP KB, az MSZMP Ifjúsági Szervezete képviselői, Kádár Jánosné,
a Szovjetunió Kommunista Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja és
Ausztria Kommunista Pártja küldöttei, elhelyezték koszorúikat több
külföldi követség és hazai társadalmi szervezet képviselői, valamint
számosan a megjelent fővárosiak közül. (MTI)
1990. július 6., péntek 20:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|