|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Viharfelhők a szovjet kivonulás körül
|
-------------------------------------
München, 1990. július 3. (SZER, Magyar híradó) - Burlakov vezérezredes, a hazánkban már remélhetőleg valóban csak ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok főparancsnoka, fenyegető nyilatkozatot tett: felfüggesztik a csapatkivonást, ha a magyarok nem fizetnek azonnal a szabaddá vált létesítményekért, mégpedig annyit, amennyit ők követelnek. Für Lajos honvédelmi miniszter zsarolásnak nevezte ezt a politikai, katonai és gazdasági árukapcsolást. Lengyel Szaniszló kommentárja következik:
- Valójában nincs is jelentősége annak, hogy a szovjet csapatok - úgymond - ideiglenes magyarországi állomásoztatásának feltételeit rögzítő szerződések hozzáférhetőek-e, vagy sem. S ha igen, mennyire tartotta magát ezekhez a feltételekhez a szovjet fél.
Az 1957-es szerződés, amelyre Burlakov tábornok az Izvesztyijában hivatkozik, körülbelül annyira egyenlő felek kötötték egymással, mint mondjuk a Budát elfoglaló második Szulejmán és a gyermek János Zsigmond. Mi több, ha az 1957-es állapotokat tekintjük kiindulópontnak, akkor kényelmesen figyelmen kívül hagyjuk mindazt a felbecsülhetetlen anyagi kárt és emberi szenvedést, amit az oroszok - a kirótt jóvátétel kereteit messze meghaladva - 1945 után okoztak Magyarországon.
A megszállt magyar földön kisajátított, vagy soha nem ellentételezett magyar munkával épült, és a megszállók által minden bizonnyal ingyen és bérmentve használt objektumok visszaszolgáltatásáért kártérítést követelni annak a nagyon rossz birodalmi reflexnek a megnyilvánulása, amelyet néhány nappal ezelőtt maga Sevardnadze külügyminiszter ostorozott a Pravdában: végre meg kell érteni, hogy sem szocializmust, sem barátságot, sem jószomszédi viszonyt, sem tiszteletet nem lehet szuronyokkal, tankokkal, vérontással kikényszeríteni. Külkapcsolatainkban tiszteletben kell tartanunk partnereink érdekeit és döntési szabadságát is. (folyt.)
1990. július 3., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|