Rendszerváltás és az MTI

	Az üzbég függetlenségi döntés jelentőségéről
-------------------------------------------- London, 1990. június 20. (BBC, Panoráma) - Vajon Üzbegisztán is függetlenné nyilvánítja-e magát? A köztársaság parlamentjében most zajlik a határozati javaslat vitája. Hírmagyarázónk, Malcolm Heslett mérlegeli most a várható döntés jelentőségét. - Az üzbég parlament elé terjesztett határozati javaslat a függetlenségről, hasonló az Orosz Köztársaság nemrég elfogadott döntéséhez. Azaz: az üzbég törvények elsőbbséget kapnak a köztársaságban a szovjet törvényekkel szemben. Részletek még nem ismeretesek, de ha ez így van, a Szovjetunió parlamentje és kormánya csak a hadsereg és a külpolitika legfőbb kérdéseiben marad illetékes, minden más - a külkapcsolatok és a külkereskedelem is - a köztársaság hatáskörébe kerül át. Ha elfogadják az üzbég parlamentben e törvényjavaslatot, s ha - mi több: a grúz parlament is, mint számítanak rá - hasonló függetlenségi igénnyel lép fel, Gorbacsov problémái megsokasodnak. Mert igaz, hogy felajánlotta a rebellis köztársaságoknak: üljenek össze Moszkvában, hogy átdolgozzák a 15 szovjet köztársaság unióba tartozásának törvényeit, s hogy igen széles körű önállóságot kapnak saját ügyeik intézésében, ha megmaradnak a Szovjetunió kötelékében -, a köztársaságok mély gyanakvással viseltetnek e tervek iránt. Már csak azért is, mert nem lehet tudni: mi lesz, ha egy nap kevésbé felvilágosult vezető kerül uralomra a Kremlben. Továbbá: ha elfogadják Üzbegisztánban a függetlenségi nyilatkozatot, Moszkvát rendkívül aggasztaná, hiszen a Szovjetunió legnépesebb - 20 milliós - mohamedán köztársaságáról van szó. (folyt.) 1990. június 20., szerda
Vissza »

	- Független lesz Üzbegisztán? - 1. folyt.
Az üzbégek szuverenitási követelései az elmúlt évben erősödtek meg. Tavaly nyáron még a köztársaság fő üzbég csoportja: a Birlik, azaz "Egység" csoport mérsékeltnek tűnt, amikor részt vállalt az üzbégek és a meszhet kisebbség 100 ember életébe kerülő nemzetiségi zavargásainak lecsillapításában. Azóta azonban nyíltabban nacionalista csoportok szerveződtek. Például az Erk, azaz Szabadság mozgalom, mely teljes függetlenséget követel. A romló gazdasági helyzet csak fokozza a nemzeti indulatokat. Becslések szerint Üzbegisztánban egymillióan vannak állandó állás nélkül. Régi sérelme az üzbégeknek az is, hogy a moszkvai hatóságok évtizedek óta kényszerítik a köztársaságot intenzív gyapottermelésre. A helybeliek rámutatnak: ha élelmiszereket termelhetnének, életszínvonaluk megjavulna, és más szovjet köztársaságokat is élelmezhetnének. Ezenkívül a gyapottermelés nagy öntözőhálózatot és műtrágyázást kíván meg, ami katasztrofális következményekkel jár a környezetre. A térség két nagy folyója, a Szir-darja és az Amu-darja ma már épp csak hogy eléri az Aral-tavat, melynek vize emiatt drámaian leapadt. A jelek szerint a militáns iszlámnak egyre növekszik a befolyása. Márciusban a puritán tanúkat hirdető vahabi szekta mohamedán hívei tüntetést rendeztek Taskentben, melyen ezrek vettek részt. A KGB fergánai elnöke szerint a vahabi szekta tagjai beékelték magukat az Erk függetlenségi mozgalomba is. Eddig a szovjet Közép-Ázsia - melyről az iráni forradalom után több megfigyelő megjósolta, hogy súlyos problémákat fog okozni Moszkvának - viszonylag engedelmesnek mutatkozott. Ez a helyzet azonban úgy látszik, most megváltozik. +++ 1990. június 20., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »