Rendszerváltás és az MTI

	Emlékünnepség Nagy Imre kaposvári szülőházánál (1. rész)
1990. június 17., vasárnap - Nagy Imre mártírhalálának 32. évfordulója alkalmából katonai tiszteletadással emlékünnepséget rendeztek vasárnap Kaposvárott. A néhai miniszterelnök emléktáblával megjelölt szülőházánál elsőként Király Béla országgyűlési képviselő, az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka köszöntötte a megjelenteket, köztük Nagy Erzsébetet és családtagjait, Szabad Györgyöt, az Országgyűlés megbízott elnökét, valamint a politikai élet Somogy megyei és kaposvári képviselőit. Beszédében utalt rá, hogy Nagy Imre valós és követendő öröksége az a szellemiség, amelynek jegyében Magyarországon és Kelet-Közép-Európa országaiban az egész világ figyelmétől kísért politikai fordulat az utóbbi egy év alatt végbement. A Nyugat szimpátiáját és segítőkészségét csak úgy tudjuk megőrizni - szögezte le Király Béla -, ha a rendszerváltás és demokratizálódás folyamatában továbbra sem térünk le a Nagy Imre által kijelölt útról. Kritikával illette azokat a politikai erőket, amelyek manapság az 1946-1990 közötti jogfolytonosságból kihagyják 1956-ot és történelmünkből ki akarják rekeszteni a forradom hőseit, köztük Nagy Imrét is. Az ünnepség szónoka Szabad György, Nagy Imre igazságkereső és igazságosztó szerepét méltatta bevezetőjében. Egy szenvedésekkel, igazságtalansággal, emberi és nemzeti megaláztatásokkal teli világban a munkásmozgalom keskeny ösvényén indult el, de rá kellett döbbenie, hogy ezt az utat a diktatúra a maga hatalmának kiépítésére használta fel. Nagy biztonsággal ismerte föl azt a történelmi pillanatot, amikor a viszonylagos igazságok helyett a teljes igazság, a valódi demokrácia, az ország önrendelkezése reális lehetőséggé vált. Első 1953-as fellépését még visszaszoríthatták a diktatúra erői, de 1956-ban, amikor a nép az ő személyében találta meg szabadságtörekvéseinek vezető egyéniségét, Nagy Imre minden felelősséget és kockázatot vállalva a nemzet élére állt. Bár a forradalom bukása az ő sorsát végképp megpecsételte, a vereség csak átmenetinek bizonyult - szögezte le Szabad György, majd a jelenlévők tapsától kísérve kijelentette, hogy ma, Nagy Imre és mártírtársai nyomdokán haladva leverhetetlenek vagyunk. (folyt.köv.) 1990. június 17., vasárnap 16:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Emlékünnepség Nagy Imre kaposvári szülőházánál (2.rész)
Nem vagyunk többé egydül a zsarnoksággal szemben, amely végső válságba került - mondta Szabad György. Bár lehetnek még visszaütések, de aki megértette a demokrácia és a nemzeti értékek biztosításának követelményét és tapasztalhatja, hogy talpnyalóból ember, kiszolgálóból hazafi, alávetettből autónom személyiség lehet, az nem megy vissza a szolgasorba. A múlt vermet ásott nekünk - folytatta képszerű megfogalmazással élve a s zónok -, de efelett keskeny pallón egyensúlyozva, óvatosan és okosan eljuthatunk a jövőbe. Ne ijedjünk meg a nehézségektől, legyünk tisztában azzal, hogy most nem szájtépők ígérnek, hanem akik a maguk életét is rátették erre, akik nem akarnak elmenni innen, akik itt akarnak Európát teremteni és nem másutt kuncsorogni érte - mondta a szónok. Jó utat mutatott nekünk Nagy Imre - folytatta és jó útra vezetjük a népet, amikor adunk olyan programot, amely átvezet a szakadékon; amikor adunk olyan törvényeket, amelyekre egy jogállam épül; amikor adunk olyan biztosítékot, hogy senkinek semmilyen címen nincs több joga, mint a másiknak; olyan jövőt építünk, amikor a magyar név teljesítményünk alapján megint szép és becsült lesz. A beszéd után elsőként Nagy Erzsébet és családtagjai helyeztek el koszorút Nagy Imre emléktáblájánál, majd a politikai szervezetek és pártok, a városi és megyei tanács, a honvédség és a rendőrség képviselői is lerótták kegyeletüket. (MTI) 1990. június 17., vasárnap 16:23
Vissza »