 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Bányászfórum Pusztavámon
|
1990. június 16., szombat - A szénbányászok, a föld alatt
dolgozók nem kapják meg az őket kemény munkájukért, jogosan
megillető anyagi és erkölcsi elismerést, helyzetükkel és a
szénbányászat jövőjével a kormányprogram sem foglalkozik kellő
súllyal. Egyebek között ezeket sérelmezték a felszólalók az
Oroszlányi Szénbányák Vállalat Márkushegyi Bányaüzeme
munkástanácsának szombaton Pusztavámon megtartott nagygyűlésén.
A fórumon, ahol 200-nál több bányász és bányaüzemi vezető vett
részt, ott volt Rácz Sándor, a Budapesti Munkástanács elnöke is.
Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a munkásokról az utóbbi időben
egyre kevesebb szó esik. Pedig helyzetük romlik, türelmük fogy. A
munkástanácsok éppen ezért azt szeretnék, ha azok a politikusok,
akik a mostani nagyon nehéz helyzetben vállalták az ország
vezetését, a munkások ügyét is felvállalják. Sokan azzal vádolják a
munkástanácsokat - mondotta, hogy létrejöttükkel elriasztják a
külföldi tőkét - de ez nem igaz. Az újjonan alakuló érdekvédelmi
szervezetek csupán azt szeretnék, hogy a külföldi tőkések ne a
munkások feje fölött, azok bőrére egyezkedjenek a bankokkal és az
igazgatókkal, hanem a gyárak, vállalatok dolgozóival egyetértve,
azok véleményét is kikérve kössenek üzletet. Ha így lesz, a tőke
hatékony működtetésére maga a munkásság lesz a garancia - tette
hozzá Rácz Sándor.
A felszólalók közül szinte mindenki felvetette, hogy a
szénbányászok nagyon alacsony bérért dolgoznak, a vájárok
átlagkereste 3 műszakban, kemény föld alatti munkával havi 14-15
ezer forint. Az alacsony kerestek oka szerintük főként az, hogy a
bányaüzemeknél túl nagy a bürokratikus apparátus, magas az
adminisztratív dolgozók létszáma. Ahogy az egyik felszólaló
fogalmazott, egy bányász 10 irodai dolgozót tart el. Éppen ezért a
munkaerő-átcsoportosítását, ésszerű átszervezését szorgalmazták. A
munkástanácsok azt szeretnék, hogy a bányaüzemeknek maguk a
bányászok legyenek majd a tulajdonosai.
A pusztavári nagygyűlésen felszólalók arra is rámutattak, hogy a
munkástanácsoknak továbbra is a pártoktól, politikától semleges
érdekvédelmi szervezetekként kell működniük. (MTI)
1990. június 16., szombat 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|