|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(2. rész)
|
Az új társasági törvény már lehetőséget ad a magánszemélyek számára részvényvásárlásra, ez azonban csak elvi jelentőségű. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis az osztalék kamatként való megadóztatása és a részvénypiac kialakulatlansága következtében az árfolyam-növekedés megadóztatása nem teszi érdekeltté a lakosságot a részvényvásárlásban.
A privatizáció mielőbbi megvalósítása, a részvénypiac kifejlődése érdekében feltétlenül szükséges lenne, hogy a jövőben a részvényvásárlókat legalább 5 évig különböző adókedvezményekben részesítsék, részvényvásárlás esetén adóalapleírási lehetőségekkel támogassák őket, valamint ne adóztassák meg az osztalékot és az árfolyamnyereséget. A kereslet nagyfokú ösztönzése annál is inkább indokolt, mert a privatizáció, illetve egyéb részvénykibocsátások miatt aránytalanul nagy túlkínálat jelentkezhet majd a piacon, ami önmagában is alacsonyan tarthatja a részvények árait.
A Budapesti Értéktőzsde kifejlődéséhez legjobban azok a külföldi befektetési alapok járulhatnak hozzá, amelyek az értéktőzsdén jegyzett vállalatok részvényeit kívánják megvásárolni (például az 50 millió dolláros alaptőkéjű Osztrák-Magyar Befektetési Alap), illetve azok az alapok, amelyek konkrét magyar vállalatokba fektetnék pénzüket, és ezeket a vállalatokat bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére (például a 100 millió dolláros alaptőkéjű Magyar Befektetési Társaság).
Hardy Ilona kifejtette, hogy a jelenleg is működő tőzsdetanács június 18-ai ülésén még egyszer megtárgyalja az alapítótagságra jelentkezők kérelmét, és csak azokat javasolja az alakuló közgyűlésnek elfogadásra, amely cégek megfelelnek mind az értékpapírtörvényben, mind a leendő tőzsdei alapszabályban előírt feltételeknek. Az alapítási taglétszám a legrosszabb esetben is minimálisan kétszeresen meg fogja haladni a törvény szerinti minimumot. Mint ismeretes, az értékpapírtörvény legkevesebb 15 alapítótagot ír elő. A tőzsdealapítást előkészítő közgyűléseken az a határozat született, hogy a tagok egyenként, és egyenlő arányban, 3-3 millió forinttal járuljanak hozzá a tőzsde alapításához. (folyt.köv.)
1990. június 15., péntek 14:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|