 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(1. rész)
|
1990. június 15., péntek - Jövő csütörtökön, június 21-én
alakul meg hivatalosan a Budapesti Értéktőzsde. Az eseményre máris
több magas rangú nyugati szaktekintély jelentette be részvételi
szándékát. Az ünnepélyes alkalomra eljön többek között Jeffrey
Knight, az Európai Közösség Tőzsdeszövetségének egyik vezetője,
Richard Breeden, az USA Értékpapír és Valutáris Bizottságának (SEC)
elnöke, és a világ nagy tőzsdéinek számos kiválósága - tájékoztatta
az MTI-t Hardy Ilona, az Értékpapírkereskedelmi Titkárság vezetője.
A tőzsde várhatóan 160 és 200 millió forint közötti alaptőkével,
mintegy 35-40 alapítótag részvételével fog megalakulni, 42 évi
szünet után, hosszú előkészületi munkákat követően.
A Budapesti Értéktőzsde alapítása abból a szempontból is nagy
jelentőségű, hogy a kelet-európai országok közül - mintegy 8 évi
ellentmondásos, de mindenképpen önfejlődést mutató időszak
lezárásaként - elsőként indul be szabályozott feltételekkel,
bejegyzett, alapító tőzsdecégek részvételével az értékpapírpiaci
csúcsintézmény. A fejlett országokban a magyar tőzsdét tekintik a
kelet-európai mintának, amelynek alapján a többi kelet-európai
országban is létrehozhatják ezt az intézményt.
A hivatalos alakulás elsősorban jogi jelentőségű lépés lesz az
értéktőzsde megvalósításának folyamatában. A tőzsde jogi és
szervezeti kereteinek kialakításával még nem nő meg ugrásszerűen a
jelenlegi magyar értékpapírpiac forgalma, de távlatilag az
értéktőzsde megalapozza ennek lehetőségét. A magyar gazdaságban
jelenleg zajló események, az értékpapírpiac mostani helyzete nem
teremtenek optimális környezetet az értéktőzsde megalapításához. A
legnagyobb problémát az alapításnál épp az jelenti, hogy lényegében
piaci viszonyok nélkül kell létrehozni egy klasszikusan piaci
intézményt, a tőzsdét.
Hardy Ilona elmondta, hogy napjainkban a fix kamatozású
kötvények piaca lényegében befulladt, de ezzel egyidejűleg új
rövidlejáratú értékpapírfajták, a kincstárjegyek, letéti jegyek,
pénztárjegyek jelentek meg a piacon. A tőzsdealapítás szempontjából
döntő jelentőségű a részvénypiac kiépülése és a privatizáció
valóságos, gyors végrehajtása. Az elsődleges részvénypiac már
érzékelhetően beindult ezekben a hónapokban, az értékpapírtörvény
feltételeinek megfelelő nyilvános részvénykibocsátások történtek a
közelmúltban, illetve az egyes részvénytársaságok esetében jelentős
alaptőke-emelésekre került sor. (folyt. köv.)
1990. június 15., péntek 14:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|