|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
- Moszkva és a német NATO-tagság - 1. folyt.
|
Az első kérdést illetően megegyezési leeheetőséget kínál az amerikai kormány által előterjeszetett 9 pontos terv. Mint ismeretes: a német fegyverkezés korlátozása mellett szerepel ebben az is, hogy Kelet-Németországban nem állomásoztatnának NATO-csapatokat, és - egy bizonyos ideig - ott maradhatna a szovjet katonaság.
A Varsói Szerződés országainak nemrég befejeződött moszkvai találkozóján résztvett keletnémet külügyminiszter: Markus Meckel azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy a szovjet elképzelések szerint még 7 évig tartózkodnának a mai NDK területén szovjet csapatok.
Ami az NDK-ból való fokozatos kivonulásért kapott ellenszolgáltatást illeti: a nyugatnémet kormánypolitikusok hangsúlyozzák, hogy itt már csak presztízsokokból sem lehetséges a két kérdés hivatalos összekapcsolása. Bonnból származó információk szerint a Szovjetunió több nyugati kormánynak is értésére adta, hogy sürgős gazdasági segítségre van szüksége.
Genscher nyugatnémet külügyminiszter megerősítette egy tegnapi interjújában, hogy az NSZK kész szorosan együttműködni a Szovjetunióval gazdaságilag és pénzügyileg, de - a Spiegel című nyugatnémet hetilap jelentése szerint - óvott attól, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó gazdasági segítséget a német egyesítésért fizetett árként fogják fel.
Genscher nem volt hajlandó megerősíteni azt a hírt sem, hogy Sevardnadze szovjet külügyminiszter nem hivatalosan közölte vele: a Szovjetuniónak 20 milliárd dollárra lenne szüksége a gazdasági összeomlás elkerüléséhez.
Akármi is az igazság e találgatásokkal kapcsolatban, valószínű, hogy a német egyesítésre vonatkozó szovjet álláspont nemcsak a politikai, hanem a gazdasági kérdésekről folyó tárgyalások függvényében is változik majd. +++
1990. június 10., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|