Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Országgyűlés - Kedd (2. rész)


A szabaddemokratáknak az alkotmány módosításával kapcsolatos
főbb elképzeléseit a frakcióvezető Tölgyessy Péter körvonalazta, s
az ő felszólalásának egyes elemeit igyekeztek megerősíteni a vitában
a frakció többi tagjai.

    Tölgyessy Péter hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítást
alapvetően három indok teszi szükségessé: a hatályos alkotmányban
még megbúvó néhány államszocialista kategória elhagyása; egy
korábbi, a háromoldalú politikai tárgyalásokon elfogadott
alkotmánymódosítási szöveghez való visszatérés; valamint az ország
kormányozhatóságának szavatolása. A legfontosabbnak az
elnökválasztás kérdésének rendezését minősítette. Ezzel kapcsolatban
hangsúlyozta: nem az a kérdés ugyanis, hogy a lakosság közvetlenül,
vagy a Parlament választ köztársasági elnököt, hanem hogy ennek az
országnak ki legyen az első számú felelős vezetője: a
miniszterelnök-e avagy a Magyar Köztársaság elnöke. Az SZDSZ
frakcióvezetője azzal érvelt, hogy mind a közjogi hagyományok, mind
az európai szokások, mind pedig a mai politikai helyzet azt
indokolná, hogy a miniszterelnök legyen az első számú felelős
politikai vezető. Az országnak olyan berendezkedésre van szüksége,
amely parlamentáris, s ahol a végrehajtó hatalom valódi irányítója a
Parlamentnek felelős kormányfő - fűzte hozzá. Amennyiben a Parlament
ezt az álláspontot elfogadja, akkor az a helyes, ha nem állít fel
olyan közjogi tisztséget, amely a miniszterelnökével versengő
legitimációval rendelkezik. Ebből kiindulva javasolta: a Magyar
Köztársaság elnökét ne közvetlenül válasszák meg, hanem a Parlament
adjon számára felhatalmazást a német vagy az olasz alkotmányhoz
hasonló módon.

    Az alkotmánymódosítás másik alapvető kérdésének nevezte a
kétharmados többségű elfogadáshoz kötött törvények számának
szűkítését. Megjegyezte: a jelenlegi politikai helyzetet is
figyelembe véve olyan szabályokat lenne célszerű elfogadni, amelyek
lehetővé teszik, hogy a kormánytöbbséggel rendelkező pártok
alapintézményeket ne határozhassanak meg, ám joguk legyen az ország
és a végrehajtó hatalom folyamatos működtetéséhez. Úgy vélekedett,
hogy a szűkítés nem von el jogokat az ellenzéktől, hanem fölösleges
felelősséget vesz le a válláról. (folyt.köv.)



1990. június 5., kedd 18:54


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD