 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Antall József nyilatkozata
|
1990. június 2., szombat - A Magyar Demokrata Fórum szombati
országos gyűlésén számos kritika érte a pártot, s magát a párt
vezetését. Antall József pártelnök a véleményekre reflektálva az MTI
munkatársának elmondta: nem érzi sem sértőnek, sem a párt
szempontjából károsnak az éles kritikákat, az effajta szabad, nyílt
véleménynyilvánítás teljesen természetes jellemzője az MDF-nek,
amely mindig is vitatkozó párt volt. Ez a fajta vitastílus a polgári
pártok sajátossága, s ez különbözteti meg ezeket a bolsevik
pártoktól. Az azonban kezdettől fogva ismeretes volt, hogy a Magyar
Demokrata Fórumban több ellentétes irányzat fér meg egymás mellett,
mint bármelyik más magyar parlamenti pártban. Ennek ellenére az MDF
végig kiállta a próbát és együtt maradt a legnehezebb időszakokban
is.
A vitából kiérezhető nézetkülönbségek semmiképpen sem azt
jelzik, hogy valamiféle pártszakadás mutatkozna az MDF-en belül -
mondotta Antall József. Éppen ezek azok a viták, amelyek szükségesek
a valódi pluralista demokrácia kialakulásához.
A felszólalók közül néhányan arra tettek javaslatot, hogy
létesítsenek társelnöki funkciót is az MDF élén. Ezzel kapcsolatban
Antall József elmondta: már régóta szorgalmazta, hogy Csoóri Sándor
valamilyen formában, vagy tiszteletbeli elnökként, vagy
társelnökként vegyen részt a párt irányításában. Eddig azonban erre
nem kapott megerősítő választ, bár - mondotta - érthető, ha egy író
megőrzi függetlenségét.
A pártelnök visszautalt arra a kijelentésére, amely szerint ő a
15 milliós magyarság miniszterelnökének érzi magát. Bár volt, aki a
vitában ezt a megjegyzést félremagyarázta - mondotta -, én mégis
természetesnek tartom, hogy a magyar kormány miniszterelnöke
bizonyos értelemben szószólója, képviselője legyen a 15 milliós
magyarság nyelvi, szellemi, kulturális közösségének, s védelmükben
bárhol és bármikor felszólaljon.
x x x
Az MTI tudósítója igyekezett megtudni, hogy vajon Csoóri Sándor
vállalná-e a társelnöki megbizatást. A neves író kitérő választ
adott, ám hitelesnek tűnő forrás szerint visszautasította a
felkérést. (MTI)
1990. június 2., szombat 21:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|