|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Kormányalakító parlamenti ülés - második nap (2. rész)
|
A parlamenti pártok számának megfelelően hatos csoportokba sorolva, gördülékenyen követték egymást a felszólalások. A vita során több méltatlankodó hozzászólásból kiderült, hogy a bírálók nem úgy fogadták a kormányprogramot, mint aminek azt kidolgozói, előterjesztői szánták. Ugyanis megfogalmazói elsősorban a legfontosabb alapelveket kívánták tisztázni ebben a dokumentumban, a tennivalók tételes felvázolására, meghatározására csak később kerítenek sort.
Újra és újra elhangzott, hogy e napirend tárgyalásakor kinek mi lenne tulajdonképpen a szerepe, és talán a félreértések elkerülése miatt többször is leszögezték: az ellenzéknek éppen a kormány és a nép érdekében kell bírálnia a programot, a koalíció tagjainak pedig védeniük illik azt, felvilágosítással szolgálva a még kimunkálatlan elemekről. De hogy még e szereposztás betartása mellett sem haladt simán és indulatok nélkül a polémia, arról árulkodott az a momentum, amikor is a vita menetét megszakítva soron kívül kért szót Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke. Felszólította a soros elnököt, hogy indokolt esetben éljen a rendreutasítás, sőt a szómegvonás jogával is. Emlékeztetett arra, hogy a vita hevében az egyik képviselő olyan általánosító minősítésre ragadtatta magát az egyik párttal kapcsolatban - nevezetesen pozíciómohóságot emlegetett -, ami szerinte nem illik a Ház méltóságához. Kérte képviselőtársait: kritikájuk élét ugyan ne tompítsák, ám véleményformálásukkor ne éljenek méltatlan eszközökkel. A soros elnök is többször felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselők tartózkodjanak a személyeskedéstől. (folyt. köv.)
1990. május 23., szerda 16:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|