|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (2.
rész)
|
Személyre szólóan állapodott meg a két párt az Országgyűlés első alelnöki tisztjéről is: Szabad Györgyöt, az MDF elnökségi tagját javasolják erre a posztra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az elkövetkező időszakban, a köztársasági elnök megválasztásáig a történész professzor tölti be az Országgyűlés megbízott elnöki funkcióját. A közös javaslat kiterjed arra is, hogy mindkét említett személyt véglegesen is jelölik az általuk ideiglenesen betöltendő tisztségekre.
Az MDF és az SZDSZ egyidejűleg megváltoztatni javasolja a köztársasági elnök megválasztásának módját, nevezetesen azt kívánja, hogy az államfőt ne közvetlenül válasszák, hanem ez legyen a Parlament jogosítványa. Antall József ezt azzal indokolta, hogy a kétfordulós parlamenti választások után, s az ősszel várható helyhatósági választások előtt az ország - pénzügyi és egyéb okok miatt - nem bír el egy újabb választást. Ugyancsak indokként jegyezte meg, hogy a köztársasági elnök Országgyűlés által történő megválasztása sokkal inkább elfogadott gyakorlat a parlamentáris köztársaságokban.
Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták frakcióvezetője három pontban foglalta össze a megállapodás alapelveit. Eszerint az SZDSZ is fontosnak tartja az ország kormányozhatóságának szavatolása érdekében, hogy a minősített többségű szavazásra csak a sarkalatos, a rendszerváltás lényegét érintő törvények esetében kerülhessen sor. Ezeket a törvényeket - számszerint húszat - egyébként tételesen felsorolják a megállapodásban. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon lényeges: az országnak olyan köztársasági elnöke legyen, aki kifejezheti a nemzet egészének akaratát, s nem osztja meg a nemzetet acsarkodó pártokra. Végezetül a megállapodás azon további pontjaira hívta fel a figyelmet, amelyekkel a hatályos alkotmány kisebb-nagyobb hibáit kívánják korrigálni. Ezek közé sorolta a nemzetiségi képviselők ügyét. Kiemelte: a nemzetiségek Országgyűlési képviseletének behívásos útja - amelyet az előző parlament törvénybe iktatott - sem nem demokratikus, sem nem hatékony, ezért mindkét párt javasolni fogja e törvény megváltoztatását, s az úgynevezett nemzetiségi jogok biztosa - ombudsman - megválasztását valamennyi nemzetiség jogainak és érdekeinek védelmére. Az ombudsman eljárhat a Parlamentben a nemzetiségi jogok megsértése esetén. Ugyancsak indítványozni kívánják a kisebbségi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó bizottság felállítását, illetőleg a választójogi törvény módosítását olyan formában, hogy a következő parlamenti választásokon ne csak pártlistára, hanem nemzetiségi listára is lehessen szavazni. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 14:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|