 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Európai szakszervezeti egység (1. rész)
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Róma, 1990. április 29. vasárnap (MTI-tud) - Az európai
szakszervezetek egységének, közös nemzetközi szervezetének gondolata
vetődött fel azon a firenzei tanácskozáson, amelyen - május 1.
centenáriuma alkalmából a három nagy olasz szakszervezet
kezdeményezésére - a kelet-közép-európai demokratikus átalakulás
problémáit vitatták meg a szakszervezetek szemszögéből. Szovjet,
csehszlovák, keletnémet, lengyel, magyar és jugoszláv szakszervezeti
vezetők, politikusok és politológusok vettek ezen részt.
Magyarországról Nagy Sándor, a MSZOSZ elnöke és Rajk László, az
SZDSZ megválasztott országgyűlési képviselője volt jelen.
Giorgio Benvenuto, az UIL és Bruno Trentin, a CGIL főtitkára
egyaránt hangsúlyozta: a közép-kelet-európai országok megváltozott
társadalmi viszonyai a szakszervezeti mozgalom megújulását is
eredményezik, egyben lehetővé teszik, hogy ismét nagy európai
egységet alakítsanak ki a nemzeti szakszervezetek. Ez annál is
szükségesebb ma - mutattak rá -, mivel az Európai Közösség nemzetek
fölötti szervezetei és a multinacionális nagyvállalatok a nemzeti
kereteket meghaladó tárgyalásokat és egyezkedéseket igényelnek a
szakszervezetektől. Ezek sem maradhatnak nemzeti keretek közé zárva,
ha meg akarnak felelni hivatásuknak, a dolgozók érdekvédelmének és
jogaik minél teljesebb érvényesítésének.
Benvenuto és Trentin, felhasználva az alkalmat, sürgette az
olasz szakszervezetek egységét, egyben ,,szerves és intézményes
együttműködést,, javasolt a kelet-európai új demokráciák megújuló
szakszervezeteinek. Az együttműködés alapja ,,közösen kialakítandó
minimális európai strukturális reformprogram,, lehetne, amelyet a
szakszervezeti mozgalom egységesen támogatna Európában -
hangoztatták. Előbb-utóbb felmerül a nyugat-európai szakszervezeti
szövetség kibővítésének és átalakításának kérdése is ennek nyomán.
A firenzei tanácskozáson az olasz szakszervezetek elismerték,
hogy a nyugat-európai szakszervezeti mozgalom is ,,késésben van,, a
gyorsuló társadalmi változásokra adható válaszok terén. Még inkább
felmerül természetesen ez a probléma Közép-Kelet-Európában, ahol
eddig nem létezhetett igazi szakszervezeti mozgalom. (folyt.)
1990. április 29., vasárnap 17:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|