 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar gazdasági átmenet
|
London, 1989. december 20. (BBC, Késő esti panoráma) - Most
van kialakulóban Magyarország gazdasági jövőjének következő évtizede,
vagy talán még hosszabb korszaka. És ezért fontos az átalakulás
folyamata. Ezekkel az átmeneti kérdésekkel foglalkozik Kornai János
professzor könyve: Indulatos röpirat a gazdasági átmentet ügyében.
A címből kicseng, hogy erősen átérzett, régen érlődő, egyéni
nézetekről van szó. Elolvasása után nyugodtan állíthatom, hogy
gondolatok, megfigyelések, értékitéletek valódi kincsestára.
Egy negyedórás beszélgetés csak 3-4 nyomtatott oldalnak felel
meg, és ezért csak érinteni tudtuk a kérdések nagy részét, amikor
ma délután felhívtam Kornai Jánost Bostonban, ahol a Harward Egyetem
gazdasági professzora. Könyvében azt írja, hogy Magyarország helyzete
nem olyan rossz, mint a hivatalos számok mutatják, és azt kérdeztem
tőle először, hogy mi erre a magyarázat?
- A fő magyarázat az, hogy a magánszektor és ezen belül
leginkább az informális magánszektor - azt amit gyakran második
gazdaságnak, vagy árnyékgazdaságnak neveznek - nincs kellőképpen
nyilvántartva hivatalos statisztikával. Márpedig ez a magánszektor
igen számottevően hozzájárul a magyar nemzeti jövedelemhez, és azok,
akik abban résztvesznek, ebből jövedelmet szereznek. És az
életszínvonaluk valószínűleg magasabb, mint amit ebből a hivatalos
statisztika tükröz.
- Csak durva becslésről lehet szó, de milyen százalékát teheti
ki a nemzeti jövedelemnek?
- Itt a legkülönbözőbb kombinációk vagy becslések terjedtek el
közgazdász körökben valahol a 10 százalék és a 30 százalék között.
1989. december 20., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|