|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (2. rész)
|
Még Iliescu elnöktől is szemrehányásokat kapott amiatt, hogy állítólag nem képviselte kellőképpen Románia érdekeit, hanem csak a Romániában élő magyarság ügyét pártolta. (A püspök malíciózus megjegyzése: annyira biztosan képviselte Románia érdekeit az Egyesült Államokban, mint amennyire Románia képviseli a földjén élő magyarság ügyét.) A több irányból érkező megtámadtatások azonban még e vádban sem voltak konzekvensek, hiszen a hivatalos propaganda azt kérte számon Tőkés Lászlótól, hogy egyáltalán milyen címen képviseli Romániát a tengerentúlon. Az amerikai úttal kapcsolatos vádaskodások egyik legfőbb kifogás, hogy Tőkés László összekapcsolta a Romániának nyújtandó amerikai legnagyobb kedvezmény megadását a nemzetiségi kérdés rendezésével. A püspök ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a román kormánynak ezzel valójában kedvező feltételeket szabtak, hiszen román részről már számtalan ígéret hangzott el a nemzetiségek egyenjogúságáról. A vádak másik eleme, hogy az Amerikában tárgyaló Tőkés László egyoldalú, félrevezető nyilatkozatokat adott a marosvásárhelyi eseményekről. Ezt az alattomos vádat a püspök visszautasította a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői előtt, hangoztatván, hogy naprakész információk alapján igazolható tényeket tárt az amerikai közvélemény elé. Álláspontja azóta sem változott: nem kétoldalú összecsapások játszódtak le Erdélyben, hanem a román régi reakciós erők egyoldalúan provokálták a magyarokat. A magyarság agresszió áldozata lett, s ha ellenállást tanúsított, akkor azt puszta önvédelemből tette.
A helyzet kiéleződésének egyik, viszonylag kevéssé ismert eleme a román tömegtájékoztatás áldatlan tevékenysége. A román hírmédiumok, bár a cégért átfestették, a régi időkből megmaradt gárdájukkal gyakorlatilag a Ceausescu idején megszokott módszerekkel operálnak. A tapasztalatok szerint tervszerű dezinformációs kampány folyik a romániai nemzetiségek, mindenekelőtt a magyarság ellen. Az uszító kampánnyal elérték, hogy ma már olyan románok körében is lábra kapott az idegengyűlölet, akik korábban nem voltak megfertőzve a magyarellenességgel. A legkirívóbb példák közül válogatva Tőkés László kiemelte a Nemzeti Demokrata Párt lapjának névtelen glosszáját, amelyben egyenesen azzal vádolták meg, hogy egy ,,külföldi titkos hatalom tábornoki rangú ügynökeként,, tevékenykedik. Kincses Előd ehhez hozzátette: volt olyan román sajtóorgánum, amely úgy vélekedett, Sütő Andrást a magyarok verték össze, hogy ezzel is a románokat próbálják meg lejáratni. (folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|