Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Interjú Sütő Andrással


London, 1990. március 29. (BBC, Esti panoráma) - Siklós István
interjúja következik Sütő András erdélyi magyar íróval, akit
Marosvásárhelyen román soviniszták összevertek, s akit most
Budapesten ápolnak:

    - Azoknak, akik a marosvásárhelyi zavargásokat, kezdetben a
zavargásokat, majd később a nyílt pogromokat - mert erről kell most
beszélni, pogromról, zavargásról - szervezték, nyilvánvaló, hogy
megpróbáltak minden nyilvánosságot kizárni, minden nemzetközi
sajtóvisszhangot elkerülni.

    - Sütő András most már hála Istennek olyan állapotban van, hogy
itt az ágyon kívül, a kórháznak a székében tud helyet foglalni. Hogy
érzi most magát, és személy szerint mi a véleménye arról, hogy mi
lenne most a teendő.

    - Személy szerint fokozatosan jobbacskán érzem magam, bár
valószínű, hogy örökre viselnem kell ennek a gyilkossági kísérletnek
egy és más következményét. Valójában megfejthetetlen számomra, hogy
a 60 tagú közösségnek, amely a marosvásárhelyi, illetve Maros megyei
RMDSZ munkaközösségnek egy csoportját, hogy miért akarták tömegében
legyilkolni azok - lehettek 4-5 ezren -, akik általam legalábbis fel
nem fedett személyeket erre a napra, március 19-ikén
Marosvásárhelyre csődítettek. Tekintélyes részük vidéki
parasztságból állott. Vasvillákkal, fejszékkel és egyebekkel
felszerelt tömeg volt. A délelőtti verekedésük célja világos volt.
Két vezető magyar személyt váltattak le önkényesen, azaz
kényszerítették őket arra, hogy mondjanak le. (folyt.)



1990. március 29., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Sütő Andrással - 1. folyt.


Hogy bennünket, akik semmilyen módon nem szerepeltünk, semmit
nem terveztünk ellenük, miért támadtak meg a székházban? E
pillanatban nem tudom még megítélni, csak a dolog lényegét mondom,
hogy ami végül is kikerekedett belőle, tehát a tömeggyilkosság
kísérlete, ez valójában folytatása volt az előző napok hasonló
jelenségeinek.

    Szinte irracionális a jelenség ugye, amely előző héten azzal
kezdődött, hogy egy magyar szó láttán, amely így szólt:
gyógyszertár. A megfelelő román szó mellett párhuzamosan, egy magyar
szó láttán titkos futárok vágtattak százfelé és csődítettek egybe
ugyancsak 2-3 ezer főnyi tömeget, amely mintha iszonyatos fizikai
fájdalom kínozná, az égre vonítva és ordítva, majd kést rántva és
békés járókelők ellen törve adta jelét annak, hogy ez az egy szó
mennyire borzasztó módon kínozza.

    Riportereket vertek meg, törték össze milliós értékű
készüléküket és valaki ott a tömegben ennek a tévécsapatnak a
nyomait kutatta, mert mindenféle rémhír járta, hogy talán agyon is
verték volna már őket. Alig menekültem meg, ugyanis némelyek
felismertek és már kezdték rám vetni magukat. Magyar munkások aztán
gyorsan elvonszoltak és kocsiba ülve elhajtottam a helyszínről.

    A következő napokan hasonló ilyen megnyilatkozások sorozatai
zajlottak le. Én a hétfőinek lettem áldozata. Ugyanis a legvéresebb
pogrom az valójában kedden zajlott, amikor ugye rengetegen
sebesültek és haltak meg. Amikor ugyanazok a vidékről titkos kezek
által irányított román tömegek a legszörnyűségesebb szúró
szerszámokkal felszerelten járták a várost és provokálták ki végül
is az összecsapást a román és magyar tömegek között. (folyt.)



1990. március 29., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Sütő Andrással - 2. folyt.


- Az ideiglenes bukaresti kormány, Petre Roman is ígéretet tett
arra, hogy a nemzetiségi kérdést rendezni kívánják. Milyen
biztosítékot lát ebben Sütő András?

    - Meglehetősen szkeptikusan nézek elébe az ő ilyen irányú
ígéreteinek. Különben a kormány bizonytalankodása egészen nagy
mértékben járult hozzá ahhoz, hogy ezek az agresszív, sötét erők a
romániai magyarság tömeges lemészárlásának a kísérletéig
eljuthattak.

    - Mi a teendője Nyugat-Európának, Nyugatnak, a nyugati médiának?

    - Egy pillanatig sem kellene kétségesnek lennie számára, hogy
itt a romániai magyarság ellen zajló pogromok, pogromkísérletek
történnek és ezt súlyos diplomatikus fenntartással, a román kormány
elterelő kijelentéseivel, némelykor a valóság ferdítésével járó
kijelentéseit a helyszínen kellene ellenőriznie.

    Európának felelősségre kell vonnia azokat a román szerveket,
amelyek feltehetőleg tagjai nemzetközi közösségeknek, amelyeket
gondolom a demokratikus alkotmányok, illetve működési szabályzatok
is köteleznek az igazság kimondására és ilyen formán a Rompresnek a
nyílt, uszító hazugságaiért valahol felelnie kellene nemzetközi
fórum előtt is.

- Sütő András, köszönöm. +++



1990. március 29., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD