Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Marosvásárhely - lengyel lapok

Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. március 21. szerda (MTI-tud) - Szerdán első alkalommal számolt be részletesen a lengyel sajtó a romániai magyarellenes megmozdulásokról, amelyeket a Szolidaritás lapja, a Gazeta Wyborcza és a Sztandar Mlodych magyarellenes pogromnak nevez.


A Gazeta Wyborcza, amely a legrészletesebben és a
legobjektívebben számolt be az elmúlt napok romániai eseményeiről,
budapesti keltezésű jelentésében ,,fasisztoidnak,, nevezi a Vatra
Romaneasca nevű nacionalista szervezetet és tagjait teszi felelőssé
a halálos áldozatokat is követelő összecsapásokért. A budapesti
tudósító beszámolt a magyar külügyminiszter és a magyar kormányfő
reagálásáról, a budapesti tüntetésről és arról is, hogy a romániai
magyarság eredménytelenül kérte a rendfenntartók segítségét saját
védelmében, továbbá hogy az MDF a csehszlovák és a lengyel
kormányhoz fordult volna az Erdélyben élő magyarok támogatását
kérve. Egyedül a Gazeta Wyborcza számolt be arról, hogy az erőszakos
cselekmények során súlyosan megsérült Sütő András is.

    A többi szerdai lap igyekezett kitartani az elmúlt éveket
jellemző látszat-objektivizmus mellett és egyszerűen etnikai
zavargásokról írt. A Trybuna, a Lengyel Köztársaság Szociáldemokrata
Pártja napilapja és a Zycie Warszawy a bukaresti Magyar Szóra
hivatkozva úgy tudja, hogy az összecsapások közvetlen oka az volt,
hogy a magyar tüntetők Marosvásárhelyen betörtek a megyei tanács
épületébe és kikényszerítették a tanácselnök lemondását. Erre
válaszul érkeztek a környező helyiségekből románok, akik rátámadtak
a Romániai Magyar Demokrata Szövetseg székházára és felgyújtották
azt.

    A Sztandar Mlodych a ,,helyzet iróniájának,, nevezi, hogy a
zavargásokkal egyidőben zajlott Budapesten a magyar és a román
értelmiségi találkozó az ,,értelmiség a történelmi
kompromisszumért,, jelszóval. Egyelőre egyetlen lengyel lap sem
bátorkodott kommentálni a romániai eseményeket, nem ítélte el a
magyar nemzeti kisebbséggel szembeni román magatartást, és nem
minősítette a magyar etnikum követeléseit sem. Egyedül a Gazeta
Wyborcza részletes anyagán érződik a romániai magyarok ügye melletti
rokonszenv. +++



1990. március 21., szerda 14:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD