 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: Marosvásárhely - visszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 21. szerda (MTI-TUD) - A Deutschlandfunk
és a Westdeutscher Rundfunk nevű nyugatnémet rádióállomások szerdán
hiradásaik élén jelentették a Marosvásárhelyen kirobbant
magyarellenes kilengések hat halottról és több mint háromszáz
sebesültről beszámoló hivatalos mérlegét, az utcai összecsapások
nyomán meghirdetett kijárási tilalmat. Az NSZK sajtója a nemzeti
gyűlölködésről első oldalas jelentéseket tett közzé.
A Die Welt, amely hagyományosan sokat foglalkozik az erdélyi
magyarság sorsával, ,,Vér folyik Erdélyben,, című hírmagyarázatában
emlékeztet: Sütő Andrást, a Német Szövetségi Köztársaság
Herder-díjának kitüntetettjét sebesülten helikopteren szállították
budapestii kórházba. Szörnyű módon folytatódik Erdély évtizedek óta
tartó tragédiája. A Ceausescu-féle önkényuralmat súlyos felelősség
terheli, mindamellett mélyebbre nyúlnak a baj gyökerei. Románok és
magyarok között nincsenek ,,igazságos,, határok: bármikor húzták is
meg ezeket, mindig leválasztottak egy részt vagy az egyik vagy a
másik népből.
Magyarok és románok idegenül állnak szemben egymással, s még a
legjobb szándékú véleménycserék is süketek párbeszédéhez
hasonlatosak. Az erdélyi magyarság azonban az elnyomás évtizedei
után ismét szabadon akar magyarként élni. Sok román viszont olyan
veszélyt orront, hogy a csak csomagjaikkal kivándorló romániai
németekkel ellentétben a magyarok,, talán még a területüket,, is
vinni akarnák. Erdély példája azt mutatja, hogy a kommunizmus utáni
Kelet-Európában hosszan tartó nemzeti konfliktusokra kell
felkészülni.
A Süddeutsche Zeitung rámutat, hogy a több mint kétmilliós
magyarság változatlan fő óhaja a nemzeti művelődés szavatolása,
iskolák és egyetemek megnyitása. A magyar külügyminiszter hiába
hangsúlyozza minden lehetséges alkalommal, hogy országa nem támaszt
igényt Erdélyre, nem kíván határfelülvizsgálatot, hanem éppen
ellenkezőleg, a határok meghaladását szeretné, Bukarest már a
szovjet fegyveres erők Magyarországról való kivonását, a Horn Gyula
által jelzett NATO-belépési óhajt is olyan fenyegetésnek vette,
amely miatt Románia tanácsosnak tarthatja, hogy a jövőben is rábízza
magát a szovjet védelemre. (folyt.)
1990. március 21., szerda 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|