Rendszerváltás és az MTI

	Románia: szükségállapot Maros megyében
-------------------------------------- München, 1990. március 21. (SZER, A mai nap) - Marosvásárhelyen változatlanul nagyon feszült a helyzet. A budapesti rádió bukaresti tudósítója szerint egész Maros megyében szükségállapotot rendeltek el. Marosvásárhelyre, ahol a sztrájkok miatt kenyérhiány van, ejtőernyősöket és a rendőrséget megerősítő alakulatokat vezényeltek ki más városokból. Csíkszeredán tüntetés folyik a marosvásárhelyi magyarellenes túlkapásokért felelős személyek megbüntetését követelve. Az eddig közzétett adatok szerint a tegnapi összetűzésekben hat ember vesztette életét, és több mint 300 megsebesült. Egyébként a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének Maros megyei szervezete kérte nemzetközi megfigyelők kiküldését, mert szerinte a román tömegtájékoztatási eszközök félrevezetően informálják az ország lakosságát, és úgy állítják be a fejleményeket, mintha azokat Magyarországról kezdeményeznék. - Hegedűs Zoltán, a nemzetközi távírati irodák jelentései alapján próbálja meg nyomon követni a marosvásárhelyi eseményeket: - A marosvásárhelyi telefonok konokul nem válaszolnak, és a többi erdélyi várossal, községgel is nagyon nehéz összeköttetésbe lépni, ami persze az alig kiépített telefonhálózat miatt eleve nem meglepő. Az Osztrák TV munkatársai tegnap este több órás kísérletezés után tudtak ugyan beszélni egy kolozsvári magyarral, de neki sem állt a rendelkezésére több, vagy más információ, mint amiről a hírügynökségi jelentések már beszámoltak, vagyis az, hogy a helyzet feszült. (folyt.) 1990. március 21., szerda
Vissza »

	- Románia: szükségállapot - 1. folyt.
Tulajdonképpen nem tartalmazott mást az a véletlenül ott tartózkodó angol diák által készített helyszíní hangfelvétel sem, ami ma reggel hangzott el a BBC angol nyelvű adásában. Magyar és külföldi szakértők javarészt egyetértenek abban, hogy a Ceausescu-diktatúra éveiben egyre fokozódott általános idegesség, az általános bizonytalanság és a Ceausescu által szított román előítéletek nagymértékben hozzájárultak a nemzetiségi ellentétek kirobbanásához. A román diákok képviselői már előzőleg nacionalista érzelmekkel vádolták azokat a magyarokat, akik követelték a felsőfokú anyanyelvi oktatás helyreállítását. A helyi magyarok viszont azt a meggyőződésüket juttatták kifejezésre, hogy a Vatra Romaneasca nevű román szervezet fasiszta programot szervezett ellenük. A Vatra Romaneasca vezetői ugyanakkor a magyarokat hibáztatta az összetűzésekért. A nyugati hírügynökségek mindent elkövetnek, hogy elkerüljék a pártosság legkisebb gyanúját is, és ők maguk nem foglalnak állást. Jelentéseikből ennek ellenére úgy tűnik, hogy a kezdeményezőket a román oldalon látják. Erre lehet következtetni egyebek között abból, hogy az amerikai UPI hírügynökség egy összevert magyar diákot idéz, aki elmondotta, hogy több társával együtt körülvették a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének marosvásárhelyi székházánál. Több jelentés megerősíti azt is, hogy a románokat autóbuszokon és teherautókon tömegesen szállították a városba. A francia AFP figyelemreméltónak tartja, hogy a Román Nemzeti Parasztpárt tegnap este már azt követelte: helyezzék készenlétbe a hadsereget, és azonnali hatállyal utasítsák ki az országból mindazokat a magyarokat, akik részt vettek a nyugtalanságban. (folyt.) 1990. március 21., szerda
Vissza »

	- Románia: szükségállapot - 2. folyt.
Marosvásárhelyen viszont tegnap magyar tömegtüntetésen követelték a szélsőséges Vatra Romaneasca föloszlatását. A tüntetés békésen indult, de az ellentüntetés újabb súlyos összecsapásokhoz vezetett - hangzik a legtöbb jelentés, de a marosvásárhelyi rendőrfőparancsnok azt állította, hogy a magyarok kezdték a vandalizmust. Stanculescu tábornok, a Románia védelmi minisztere tv-beszédben hangoztatta, hogy a hadsereg kész megvédeni a szabad románia integritását. A Nemzeti Egységtanács rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy újabb alakulatokat küldenek a térségbe a biztonsági erők támogatására. A testület fölszólította a helyi hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a nyugalom helyreállítása érdekében. Az ország vezetősége óvott minden szélsőséges nacionalista, soviniszta megnyilvánulástól, hangsúlyozva, hogy elítéli ezeket a jelenségeket, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségről van szó. Iliescu, Románia ideiglenes elnöke ugyanilyen értelmű beszédet mondott a televízióban. A magyarországi politikai élet prominens személyeségei sorra felemelték szavukat az erdélyi magyarok üldözése ellen. Horn Gyula külügyminiszter - mint jelentettük - az ENSZ közbenjárását kérte a Romániában élő magyarok ügyének kivizsgálásához. A budapesti magyar-román értelmiségi találkozó részvevői pedig nyilatkozatban fejezték ki megdöbbenésüket a magyarok, közöttük Sütő András súlyos bántalmazása miatt. Ugyanakkor valamennyi társadalmi és politikai szervezetet, csoportot és tömörülést mértéktartásra, józanságra és felelősségtudatra szólítottak föl. Egy prominens román résztvevő tömören azt mondta: Erdélyben nem szabad romániai Karabahnak létrejönnie. +++ 1990. március 21., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »