 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - Az MDF és az SZDSZ
kezdeményezéséhez csatlakozva több párt szervezésében demonstrációt
tartottak kedden este a Hősök terén. A téren sokezren gyűltek össze,
hogy kifejezzék szolidaritásukat az erdélyi magyarokkal, és
tiltakozzanak a romániai, marosvásárhelyi véres események ellen. A
Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre olvasta fel Sütő András
március 17-én írt levelét, melyben a román kormányzattól követeli,
hogy azonnal lépjen közbe a magyarságot ért atrocitások
megszüntetése érdekében.
Kányádi Sándor romániai magyar költő élesen elhatárolta magát a
Marosvásárhelyen történtektől. Hangsúlyozta, hogy a fasiszta
csoportosulások nem dúlhatják fel a forradalom eddig elért
eredményeit. Románia nevében bocsánatot kért a történtekért, és
kérte az egybegyűlt tömeget, ne vonuljanak a román nagykövetség elé,
mert az nem használna az ügynek.
Göncz Árpád a Magyar Írók Szövetsége nevében szólt a nagygyűlés
résztvevőihez. Mint mondotta: a Magyar Írók Szövetségének
választmánya mélységes megdöbbenéssel értesült a történtekről, Sütő
András és környezete bántalmazásáról. Leszögezte: a kulturális
autonómiát a magyarságtól senki meg nem tagadhatja. Felelőssé tette
a helyi hatóságokat, amiért tétlenül szemlélték, hogy a magyarok
elleni gyűlölet idáig fajult. Felhívta a résztvevők figyelmét arra,
hogy a gyűlölet és a harag rossz tanácsadó, s csak rendíthetetlen,
nyugodt méltósággal szabad rá válaszolni.
Csurka István arról szólt, hogy reményeink ellenére Romániában
sajnos nem szűnt meg teljesen a diktatúra. Pedig a demokrácia
mindenütt azt kell hogy jelentse, hogy a szabadsághoz, az
egyenlőséghez mindenkinek, a kisebbségnek is joga van. Úgy tűnik
azonban, Romániában egyesek megijedtek a demokráciától. Hangoztatta,
hogy Európa ma új egység felé halad, és kérte a jelenlévőket is, ne
engedjék, hogy ezt egyes erők megváltoztassák. Mindenkinek tudomásul
kell vennie, hogy az Európához való tartozás csak a demokrácia és a
szabadság elvei alapján valósítható meg. Bejelentette, hogy az MDF
az ENSZ-hez fordul, és ha nem szűnik meg a magyarok üldözése
Romániában, a Biztonsági Tanács összehívását is követelni fogják.
Felolvasta azt a tiltakozó levelet is, amely a magyarellenes pogrom
azonnali beszüntetéséért és a felerősödő sovinizmus ellen emel szót.
(folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 20:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|