Rendszerváltás és az MTI

	Március 15. - 1990 - Kossuth tér (1. rész)
1990. március 15., csütörtök - Az ünneplő sokaság a Petőfi-szobortól a Kossuth Lajos térre vonult át, ahol négy párt - a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt, a Hazafias Választási Koalíció és a Magyar Néppárt - szónokai fordultak az egybegyűltekhez. A délután fél kettőre meghirdetett nagygyűlés néhány perces késéssel kezdődött meg, mivel a térre folyamatosan érkeztek a résztvevők a Szabadság térről, ahová a Szabad Demokraták Szövetsége tett kitérőt a szabad sajtó ügye mellett demonstrálva a Televízió előtt. Mintegy tízezren népesítették be a teret, amikor Antall József, az MDF elnöke lépett a mikrofonhoz a Parlament lépcsőjén a részvevő pártok zászlaival, ,48-as és ,56-os lobogókkal körülvéve. A politikus hangoztatta: az MDF március 15-ét a nemzet egyetemes nagy ünnepének tekinti, amely nem szolgálhat - még a választási harc közepette sem - pártérdekeket. Az ünneplő pártoknak legfeljebb ahhoz van joguk, hogy együtt fejet hajtsanak a nagy tettek és a nagy elődök emléke előtt tisztelegve. Ezután az MDF elnökségi tagja, Csoóri Sándor író lépett a mikrofonhoz. Mondandóját bevezetve párhuzamot vont a tavaly megtartott első szabad március 15-i ünnepségek és a mostani megemlékezés között, hangoztatván, hogy akkor az ünneplő sokaság a szabadság reményével ugyan, de lelkében a félelem maradványaival köszöntötte a nemzeti ünnepet. Mára alaposan megváltozott a helyzet, szabadabb, ám szövevényesebb lett az élet. Az Európán átsöprő változások gyökereit kutatva Csoóri Sándor rámutatott: a második világégés óta folyó világnézeti és gazdasági háború az egyik fél anyagi erőinek kimerülése miatt kezd a vége felé közeledni. S mint minden háború után, most is új békeszerződések születnek majd térségünkben. Az 1947-es párizsi megállapodással szemben ez az új ,,békeszerződés,, visszavonhatatlan bizonyossággal kimondja: Magyarország független ország lesz újra. Megtörve, megfogyva, szétzilált idegekkel és szétzilált gazdasággal - de független ország (folyt.köv.) 1990. március 15., csütörtök 17:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Március 15. - 199O - Kossuth tér (2. rész)
A mostani márciusnak az a történelmi küldetése, hogy előkészítse ezt a rég várt önállóságot, majd végérvényesen megszilárdítsa azt. Emlékeztetett arra, hogy hamarosan a nép küldöttei kezébe kerül a törvényhozási hatalom a szabad választások után. Sajnálattal szólt arról, hogy számos kedvezőtlen jel kíséri a választási küzdelmet. Míg 1848-ban a szellem embereire figyelt a nép, addig a mai hangadók már nem a Pilvaxból, hanem az új pártok irodáiból jönnek. Ennek a különbségnek látható bizonyítéka a mai szétszakadozó ünnepség is. ,,A zászlóerdők nyiladékai között a régi félelmek helyett ma a pártküzdelmek fojtogató füstje és mérgezett levegője terjeng. Bevallottan vagy bevallatlanul is egyetlen cél lebeg bizonyos küzdőcsoportok szemei előtt: minél ügyesebben kihasználni ezt az ünnepet is szavazatgyűjtésre, pártérdekből.,, A politika színpadán szereplőknek - hangoztatta - meg kell esküdniük, hogy feszültségteremtő vitáikban is a magyarság megerősítését akarják szolgálni. Ehhez azonban a lelki függetlenségnek meg kell előznie a politikait, hiszen a negyven év alatt csaknem teljesen tönkrevert, megroskasztott magyarságot is újjá kell éleszteni. Be kell bizonyítani a világnak, hogy a magyarság nem csak államvesztő nép tud lenni - mint volt a két világháború között -, hanem államépítő nemzet is. Csakis a személyiségét visszaszerzett nép tud felemelt fejjel élni, és együtt élni más népekkel a hazán belül és annak határain kívül. A Független Kisgazdapárt nevében Vörös Vince pártelnök és Torgyán József, párt-főügyész szólt az ünneplő tömeghez. A két kisgazda-vezető érzelemtől átfűtött beszéde alatt párthíveik köréből gyakran hangzottak el a ,,Le a vörös bárókkal ,,, ,,Kommunista párt, fizesd meg a kárt ,, jelszavak. Vörös Vince hangoztatta: az FKgP eljött, hogy fejet hajtson 1848. március 15-e hősei, mártírjai és az ország egész lakossága előtt. A Független Kisgazdapárt ezzel a főhajtással fejezi ki azt a megingathatatlan elhatározását, hogy méltó kíván lenni a márciusi hősökhöz és azok függetlenségi törekvéseihez. (folyt.köv.) 1990. március 15., csütörtök 17:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Március 15. - 199O - Kossuth tér (3. rész)
Torgyán József arra kérte az ünneplő sokaságot, hogy amikor március 25-én az urnák elé járulnak, gondoljanak 1848 márciusának hőseire, és gondoljanak arra a sok névtelen hősre, aki most, 1990-ben vívja ki mindazt, amit 1848-ban nem sikerült megvalósítani. Dörgő hangon szólította fel az ellenzéki pártokat, hogy haladjanak együtt a szabadság és a jólét megvalósításának az útján, hiszen egyetlen közös céljuk van: a győzelem kivívása. Március 25-e legyen végre a megvalósult szabadság napja, s minden magyarok győzelmének ünnepe - fejezte be nagy ovációval kísért szavait a párt-főügyész. Hangoskodás, füttykoncert fogadta a Hazafias Választási Koalíció képviseletében mikrofonhoz lépő Mikola Istvánt. A szónok felhívta a figyelmet: a tizenkét párt megegyezése alapján kapott lehetőséget arra, hogy az ország háza előtti téren mondhassa el beszédét. Kérte, hogy a méltatlankodók ennek jegyében hallgassák meg mondanivalóját. A politikai kultúrát nélkülöző közjáték után - az előre eltervezett szöveget a megismétlődő bekiabálások miatt jelentősen megkurtítva - a szónok a magyar demokrácia előfutárainak szellemiségét idézte, rámutatva, hogy az ő művük az az alap, amelyre nemzetünk új életformáját lehet és kell építeni. Hangsúlyozta: ma, amikor a pártállamot, az idegen modellt lebontva rendszerváltásra készül az ország, amikor elsöpörjük a zsarnokságot - amelyet nem a Petőfi által ostorozott királyok és földesurak, hanem személytelen hatalmak képviselnek -, tudni kell, hogy nem jutott még el a haza minden szögletébe a demokrácia szelleme. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 1848-hoz méltó mai világtörténelmi vállalkozásunk sikerrel jár, ehhez azonban - fűzte hozzá - a legkülönbözőbb politikai irányzatok legjobb erőinek egy független, cselekvőképes, legitim, felelős nemzeti kormányban kellene összefogniuk. Az ünnepi szónoklatok sorát Dobos László csehszlovákiai magyar író felszólalása zárta. Az író a Magyar Néppárt kezdeményezésére, a március 15-i ünnepségeket szervező pártok felkérésére a határainkon túl élő magyarság nevében fejtette ki gondolatait. Dobos László emlékeztetett arra, hogy ezen a napon Európa s a világ számos pontján elhelyezik a megemlékezés virágait Petőfi, Kossuth, Bem és megannyi ,48-as hős alakját megörökítő emlékműveken. A tisztelgés bejárja a szabadságharc történelmi és térbeli útját. 1848-at most csak egy időpillanat választja el a mától. Az újkori zsarnokság porbahullása hozza létre ezt a közelséget. Kelet-Közép-Európa népeinek közös élménye a zsarnokság uralmának megdöntése, s a szabadság esélye. A történelem most minden szomszédos népnek egy időben kínálja ugyanazt az esélyt. (folyt.köv.) 1990. március 15., csütörtök 17:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Március 15. - 199O - Kossuth tér (4. rész)
Zsarnokságellenes gyűlöletük most rokonulhat más népek szabadságvágyával, most válhat egy nagyobb európai egyetemesség részévé. A mai március a szabadság gondolatát sugározza. Ez a megküzdött szabadság a népek, nemzetek, kisebbségek közvagyona és joga. A beszédek elhangzása után az ünneplő tömeg elénekelte a Himnuszt, majd elindult a megemlékezések következő helyszínére, a Bem térre. (MTI) 1990. március 15., csütörtök 18:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »