 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15. - 1990 - Kossuth tér (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Az ünneplő sokaság a
Petőfi-szobortól a Kossuth Lajos térre vonult át, ahol négy párt - a
Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt, a Hazafias
Választási Koalíció és a Magyar Néppárt - szónokai fordultak az
egybegyűltekhez. A délután fél kettőre meghirdetett nagygyűlés
néhány perces késéssel kezdődött meg, mivel a térre folyamatosan
érkeztek a résztvevők a Szabadság térről, ahová a Szabad Demokraták
Szövetsége tett kitérőt a szabad sajtó ügye mellett demonstrálva a
Televízió előtt.
Mintegy tízezren népesítették be a teret, amikor Antall József,
az MDF elnöke lépett a mikrofonhoz a Parlament lépcsőjén a részvevő
pártok zászlaival, ,48-as és ,56-os lobogókkal körülvéve. A
politikus hangoztatta: az MDF március 15-ét a nemzet egyetemes nagy
ünnepének tekinti, amely nem szolgálhat - még a választási harc
közepette sem - pártérdekeket. Az ünneplő pártoknak legfeljebb ahhoz
van joguk, hogy együtt fejet hajtsanak a nagy tettek és a nagy
elődök emléke előtt tisztelegve.
Ezután az MDF elnökségi tagja, Csoóri Sándor író lépett a
mikrofonhoz. Mondandóját bevezetve párhuzamot vont a tavaly
megtartott első szabad március 15-i ünnepségek és a mostani
megemlékezés között, hangoztatván, hogy akkor az ünneplő sokaság a
szabadság reményével ugyan, de lelkében a félelem maradványaival
köszöntötte a nemzeti ünnepet. Mára alaposan megváltozott a helyzet,
szabadabb, ám szövevényesebb lett az élet. Az Európán átsöprő
változások gyökereit kutatva Csoóri Sándor rámutatott: a második
világégés óta folyó világnézeti és gazdasági háború az egyik fél
anyagi erőinek kimerülése miatt kezd a vége felé közeledni. S mint
minden háború után, most is új békeszerződések születnek majd
térségünkben. Az 1947-es párizsi megállapodással szemben ez az új
,,békeszerződés,, visszavonhatatlan bizonyossággal kimondja:
Magyarország független ország lesz újra. Megtörve, megfogyva,
szétzilált idegekkel és szétzilált gazdasággal - de független
ország
(folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|