|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-e - 1990 - Monok (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Több ezren gyűltek össze
csütörtökön Kossuth Lajos szülőfalujában, a Borsod-Abaúj-Zemplén
megyei Monokon, hogy megünnepeljék az 1948-49-es szabadságharc
évfordulóját. A Kossuth-szobor előtt lezajlott ünnepi gyűlés szónoka
Németh Miklós miniszterelnök volt.
Többek között arról beszélt, hogy hosszú évtizedek óta most először talán jogos a remény: nemcsak Magyarországon, hanem a környező országok magyarlakta városaiban, falvaiban is nemzeti színű kokárdát viselhet, szabadon énekelheti nemzeti imáinkat - a Himnuszt és a Szózatot - az 1848-49 máig ható tanulságaira, a szívükben őrzött hőseire emlékező magyarság.
A szónok a továbbiakban, a sok évtized során az egyetemes magyarság ünnepévé nemesedett nap alkalmából, a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként testvéri szeretettel köszöntötte a Kárpát-medencében és a világ bármely más zugában élő magyarokat.
Rámutatott: ez az ünnep a mindenkori hivatalos Magyarországon nehezen találta meg a méltó helyét. Népi hagyományként viszont túlélt minden megpróbáltatást, mindig, minden körülmények között legnagyobb nemzeti ünnepünknek számított. Csakknem másfél évszázad távlatából ma is töretlen erővel sugározza azt a fő tanulságát, hogy csak az ellentéteket félretéve, együtt, összefogva tudunk előbbre jutni.
,,A mi harcunkban Európa szabadságának harca vívatott,, - írta annakidején Kossuth, s ma szinte magától kínálkozik a történelmi párhuzam 1848 március idusa, s a hazánkban zajló demokratikus megújulási folyamat között. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mindazok a korszakos változások, amelyek 1988 májusával vették kezdetüket e honban - a pártállam lebontása, a vasfüggöny felhúzása, az emberi jogok, a nemzetiségi egyéni és kollektív jogok érvényesülésének kiteljesítése, a többpártrendszer bevezetése, s demokratikus jogállam kiépítése - jelentőségében és hatásában messze túlmutat hazánk határain. Joggal állítható, hogy a közép-kelet-európai térségben végbemenő demokratikus megújulás élvonalában haladunk. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 14:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|