 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Belügyminisztériumi jelentés a ,,Duna-gate,,-ügyről (1. rész)
|
1990. március 14., szerda - Nyilvánosságra hozták a
Duna-gate-ügy - az SZDSZ és a Fidesz képviselőinek feljelentésében
foglaltak - kivizsgálására a belügyminiszter által létrehozott ad
hoc bizottság jelentését. Erre azt követően került sor, hogy Gál
Zoltán belügyminisztériumi államtitkár - miután a jelentésből az
államtitkokat tartalmazó, de a jelentés tartalmát nem befolyásoló
részeket törölték - feloldotta az anyag szigorúan titkos
minősítését.
A 14 oldalas jelentés egyebek közt megállapítja, hogy a
vizsgálat idején a BM III/III. Csoportfőnökségen már nem voltak
fellelhetők azok a dossziék, amelyek a feljelentéshez mellékelt
feldolgozások írásos dokumentumait tartalmazták. A rendelkezésre
bocsátott kimutatás szerint 1989. január 1-jén 105 személyi dossziét
kezeltek a csoportfőnökségen, s ezekből 1989. december 31-én
mindössze három maradt, a többit megsemmisítették. Ezért a bizottság
döntően a napi jelentések tartalmának elemzéséből és személyes
meghallgatásokból vonhatott le következtetéseket arról, hogy a belső
biztonsági szolgálat 1989 végén operatív erők és eszközök
felhasználásával is gyűjtött információkat az SZDSZ, a Fidesz,
valamint más pártok, szervezetek tevékenységéről. Noha a szolgálat
vezetője ezt többek között úgy indokolta, hogy a felderítések egyik
célja az ellenzéki pártok, illetve vezetőik védelme volt, a
jelentések azt bizonyítják: a felderítés a pártok tevékenységének,
kapcsolatainak, valamint terveinek feltárását eredményezte. Egyes
témákban a politikai elemzésekről és értékelésekről külön is
tájékoztatáshoz jutott az állam és az állampárt felső vezetése. (Az
ehhez kapcsolódó részleteket a nyilvánosságra hozott dokumentumból
tözölték.)
A bizottság megállapította: komoly felelősség terheli az
állambiztonsági szervezet tevékenységét, azért, hogy elkezdődött
ugyan az állambiztonsági munkát meghatározó belső utasítások,
szabályzatok, parancsok felülvizsgálata, hatályon kívül helyezése,
de nem történtek meg azok a legszükségesebb átmeneti lépések,
amelyek a megváltozott körülmények között a törvényes
titkosszolgálati munkához nélkülözhetetlenek lettek volna.
(folyt.köv.)
1990. március 14., szerda 17:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|