|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Szűrös Mátyás beszéde (13. rész)
|
Az öt esztendős munkaprogramot ezzel lezárván az Országgyűlés ünnepi ülésen emlékezett meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta:
- Történelmet élünk és történelemre emlékezünk. Március 15-ét igazi nemzeti ünnepként ülhetjük meg, amikor a magyarság a progresszió élvonalába lendülve megújulóban van, és úttörő szerepet játszik Közép-Európa politikai arculatának megváltoztatásában, a demokratizálódás jegyében.
- 1848 márciusa történelmünk nagy pillanata, amely újra és újra felragyog és híveket toboroz Magyarországon. Csak a valóban nagy és történelmi eseményeknek lehet és van ilyen hatalmas kisugárzása - szögezte le. - Eszméi az időtől nem fakultak, s az akkori ifjak lendülete akár a miénk is lehetne - bár a miénk lenne. Ez az ünnep mindenkor a nemzeti összefogás példájára, a hősi erőfeszítés élményére, a haladás élvonalába rugaszkodás esélyeire emlékeztetett. Ezért volt, hogy március 15-ét szívében őrizte a nép, s próbálta kisajátítani a mindenkori hatalom; ezért is volt, hogy a különböző korok és rendszerek elfogultan és önkényesen bántak 1848 márciusának nagyjaival; egyszer Petőfi, máskor Deák vált példává Kossuth és Széchenyi neve mellett. Márpedig ők bármennyire másként akartak, együtt váltak egésszé - emlékeztetett Szűrös Mátyás, utalva arra, hogy múlt századi történelmünknek éppúgy nagyszerű értéke Eötvös liberális alkotmányossága, nemzetiségi progressziója, mint Deák politikai kultúrája, nagyfokú rugalmassága és pontos helyzetfelismerése, vagy Petőfi forradalmisága, Kossuth polgári radikalizmusa, Széchenyi gazdasági éleslátása és az emlékezet által oly mostohán kezelt Batthyány Lajos törvénytisztelete és szervezőképessége. Ma sincs ez másként, nincs egy és kizárólagos igazság; éppúgy szükség van a forradalmi lendület és a fontolva haladás híveire, a nagyívű látomásokra és a józan, szakszerű tárgyilagosságra: ez így alkot egységes egészet - állapította meg.
A továbbiakban részletesen elemezte azokat a történelmi folyamatokat, amelyek a forradalom kirobbanásához vezettek, majd a szabadságharc máig ható mondanivalóját hangsúlyozta.
- Nemzetünk sok százados kitörési kísérleteinek tapasztalatai arra intenek: minden téglára és tartóoszlopra szüksége van az olyan nemzeti hajléknak, amely otthona lehet e száz viszály tépte országnak és a benne élőknek. (folyt.köv.)
1990. március 14., szerda 17:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|