 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (1. rész)
|
1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás -
Európai integráció címmel rendezett nemzetközi tanácskozást
szombaton Budapesten a Szabad Demokraták Szövetsége, amelyen olyan
bolgár, csehszlovák, jugoszláv, keletnémet, lengyel, román és magyar
értelmiségiek-politikusok voltak jelen, akik az 1970-es évek közepe
óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak. A disputában
kifejtette véleményét többek között Zbigniew Bujak, Jan Litynski a
lengyel Szolidaritástól, Dana Nemcova és Szasa Vondra a csehszlovák
Charta ,77-től, Ba:rbel Bohley a keletnémet Új Fórumtól, illetőleg
Dan Petrescu jelenlegi román kulturális miniszterhelyettes, aki nem
a román kormány képviselőjeként vett részt a tanácskozáson.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke megnyitójában hangsúlyozta:
a tanácskozáson jelenlevők a 70-es évek közepétől aktívan részt
vesznek a kelet-európai demokratikus mozgalmakban, csaknem másfél
éves szolidaritás fűzi össze őket. Mindannyiukat közösen jellemezte
a nyílt szembenállás a poszttotalitárius rendszerekkel.
A hozzászólások többségéből kitűnt: a német egység megteremtése
egyértelmű realitás. A nagy kérdés: Németország jövőbeni státusa
Európában. A résztvevők döntő részének véleménye szerint Németország
semlegesítése nem tűnik jó megoldásnek, mert mint többen is
megfogalmazták: egy nagyhatalom nem tekinthető semlegesnek attól,
hogy sehová sem tartozik. Alternatívaként kínálkozik Németország
csatlakozása a NATO-hoz; ez elfogadható biztonsági keret lenne, ám
további kérdéseket vet fel, főként a Szovjetunió szempontjából. A
keletnémet Ba:rbel Bohley ezzel kapcsolatban kifejtette: az NDK-ban
működő pártok elsősorban Európa demilitarizálásának hívei. A
NATO-hoz való csatlakozást úgy tudják elképzelni - mutatott rá -,
hogy ezt idővel valamennyi közép- és kelet-európai állam együttesen
teszi meg.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európában
1945-ben kialakult határokat véglegesnek kell tekinteni. Lényeges
kérdésnek ítélték, hogy miként alakul a térség két nagyhatalma - az
erősödő Németország, illetve a gyengülő, sőt a széteséstől is
fenyegetett Szovjetunió - között elhelyezkedő államok viszonya.
(folyt.köv.)
1990. március 3., szombat 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|