|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló
parlamenti bizottság jelentése (1. rész)
|
1990. március 2., péntek - A Szabad Demokraták Szövetségének
és a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselői 1990. január 5-én
feljelentést tettek hivatali visszaélés miatt a Fővárosi
Főügyészségen. Azért kívánták a büntető eljárás megindítását, mert a
belső biztonsági szolgálat egyik tisztjétől tudomásukra jutott, hogy
a Belügyminisztérium szervei egyes ellenzéki pártok, valamint
ellenzéki politikusok tevékenységéről törvényellenes módon adatokat
gyűjtöttek, és ezeket különféle jelentéseikben felhasználták.
Feljelentésükhöz csatolták a Belügyminisztérium III/III-7.
osztályának 219. számú, 1989. november 10-én kelt napijelentését.
Sajtótájékoztatójukon további, hasonló jelentéseket is nyilvánosság
elé tártak.
Az Országgyűlés 1990. január 25-én törvényt alkotott a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozására, majd az 1990. január 31-i ülésén bizottságot hozott létre az igazságügyminiszter engedélyező tevékenységének figyelemmel kísérésére és ,,a belső biztonsági szolgálat tevékenységének kivizsgálására,,.
A bizottságnak e teljesen ismeretlen tárgykör vizsgálatához rövid idő állt rendelkezésére, mert úgy értelmezte feladatát, hogy jelentését még az Országgyűlés utolsó munka-ülésén elő kell terjesztenie. Ezért a bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy csak néhány fontos és jól körülhatárolható kérdésre korlátozza a vizsgálatot. (A bizottság vizsgálatának részleteiről az 1. számú melléklet ad tájékoztatást.)
I.
1. Először az 1989. október 23-át megelőző helyzetet vizsgáltuk, ezen belül is az állambiztonsági munka jogi szabályozásának és elvi irányításának a módját.
Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. számú törvényerejű rendelet, valamint a rendőrségről szóló 39/1974. számú minisztertanácsi rendelet - amelyek nyílt jogszabályok - nem adtak felhatalmazást az állambiztonsági szerveknek titkos bizonyítási módszerek (távbeszélő lehallgatása, postai küldemények felbontása stb.) alkalmazására. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|