|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Kisgazdapárt választási nagygyűlése Jászboldogházán
|
1990. február 22., csütörtök - A Független Kisgazdapárt
Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete választási nagygyűlést
rendezett csütörtökön este Jászboldogházán. A rendezvényen Mizsei
Béla, a párt megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke és
választókerületi képviselőjelöltje beszélt a szervezet programjáról
és választási esélyeiről. A szónok - aki 1945 és 1947 között a
kisgazdák nemzetgyűlési képviselője volt - bejelentette: a párt
Jász-Nagykun-Szolnok megye mind a nyolc egyéni választókerületében
ajánlott képviselőjelöltet, s valamennyien megkapták a jelöltséghez
szükséges 750 szelvényt.
Ezt követően a független kisgazdák politikai célkitűzéseit ismertette, amelyek közül elsősorban a Jászságban élő embereket erősen foglalkoztató földkérdést emelte ki. Mint hangsúlyozta: ezen a vidéken nem kell különösebben bizonygatni azon követelésük jogosságát, hogy ragaszkodnak az 1947-es, földosztás utáni állapotokhoz. Azt vallják, a szabad választások után a parasztság maga döntse el: a táblákat valóban szövetkezeti formában művelik-e, vagy vállalkozóként, illetve önálló gazdálkodóként. Ez egyes véleményekkel ellentétben nem jelenti a tsz-ek szétverését, ám aki ki szeretné venni a földjét, az megtehesse, s a korábbival azonos aranykorona értékben. Ha ez nem történik meg, a gazdasági kibontakozás késni fog, amire a nagyüzemek régóta meglévő állattenyésztési gondjai intő példával szolgálnak. Kifejtette: amennyiben a kisgazdák kellő hatalomhoz jutnak a Parlamentben, szinte első teendőként létrehozzák a parasztszövetséget, mint a földdel gazdálkodók országos érdekvédelmi szervezetét. Sok ötletük és elképzelésük van az önállóan gazdálkodók segítésére, így például népfőiskolai képzés keretében az embereket olyan ismeretekre tanítanák meg, amelyek révén a földjükön betakarított összes terményt feldolgozott formában értékesíthetnék. (MTI)
1990. február 22., csütörtök 20:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|