Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik munkanap (20. rész)
Szót kapott Boros László képviselő, a Független Szociáldemokrata Párt tagja, aki ebbéli minőségében kérte, hogy elmondhassa véleményét, s egyben javasolta, hogy a vizsgálat során a Szabad Demokraták Szövetsége rendelkezésére álló anyagot minden párt kapja meg. Már a csoportvezetők hozzászólásaiból is kitűnt, hogy egyúttal állást foglaltak a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság felállításáról is. Erre két változatot terjesztett elő a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság. Az egyik változat szerint ebbe a bizottságba csak a független képviselők csoportjának tagjai, a másik változat szerint valamennyi politikai csoport egy-egy képviselője kerülne be. A plénum minősített többséggel úgy döntött, hogy ezt az utóbbi változatot támogatja. Ugyancsak minősített többséggel elfogadta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, ehhez kapcsolódóan Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter felügyeleti jogát. Még a szavazás előtt szólásra jelentkezett Balla Éva, aki ígéretet tett arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége minden, a birtokában lévő anyagot átad a többpárti parlamenti vizsgálóbizottságnak. A szavazás után Szíjártó Károly legfőbb ügyész reagált Eke Károly délelőtti hozzászólására, amelyben a képviselő enyhén szólva elmarasztalta őt a Duna-gate botránnyal összefüggésben. Szíjártó Károly hangulatkeltőnek és bántónak ítélte a képviselő felszólalását. Mint mondotta: minden törvényi alapot és tárgyi ismeretet nélkülöz ez a magatartás, mert a Belügyminisztérium állambiztonsági főcsoportfőnöksége tevékenységének törvényességi felügyelete, vizsgálata, a belső utasítások és rendelkezések észrevételezése soha nem tartozott a legfőbb ügyész, illetve az ügyészi szervezet kompetenciájába. Erre semmiféle jogszabály, törvény nem hatalmazta fel a legfőbb ügyészt. Végezetül Roszik Gábor válaszolt arra a kérdésre, hogy a lehallgatási ügy kapcsán miért a Fekete Dobozhoz fordult, s miért nem a Parlamenthez. Kifejtette: három nappal korábban Raffay Ernő ugyanebben a kérdésben a belügyminiszterhez fordult, de nem kapott kielégítő választ, sőt bebizonyosodott később, hogy a miniszteri válasz nem is felel meg a valóságnak. Azzal a megjegyzéssel pedig, hogy az iratok megsemmisítése folyik, nem látta értelmét ismét a belügyminiszterhez fordulni a plénum előtt. Ez ugyanis egyhónapos csúszást jelentett volna, s továbbra is lehallgatták volna a telefonokat, felbontották volna a postát, gyűjtötték volna az adatokat. (folyt. köv.) 1990. január 25., csütörtök 15:27
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »