Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Szovjet csapatok Magyarországon


-------------------------------


London, 1990. január 18. (BBC, Panoráma) - A forrongó
kelet-európai események közepette Magyarország sem veszítette el
képességét arra, hogy szenzációt keltsen. Bécsben a konvencionális
katonai erő kiegyensúlyozott csökkentéséről folyó tárgyalásokon
Somogyi Ferenc magyar küldött javaslatot terjesztett elő, hogy
legkésőbb jövő év végéig távolítsák el a szovjet csapatokat
Magyarországról. A javaslat kiterjed minden külföldi katona
kivonására egész Európában. Emellett közölte, hogy Magyarország
jelentős mértékben, 35 százalékkal csökkenti saját fegyveres erőinek
számát. Pártos Gábor munkatársunk véleményét kértük ki erről a
váratlan fordulatról, amiben az is furcsa, hogy a kétoldalú
megközelítés helyett a magyar kormány egy nemzetközi fórumon kéri,
vagy talán követeli a szovjet egységek kivonását.

    Vajon mennyiben befolyásolta a magyar döntést az, hogy
Csehszlovákia kormánya már tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok
kivonásáról?

    - Biztos vagyok benne, hogy a csehszlovák tárgyalások, a
csehszlovák-szovjet tárgyalások a szovjet csapatok teljes
kivonásáról Csehszlovákia területéről - ez a kérdés, ez az egész
téma - befolyásolta a magyar kormány döntését. Így most már
bátrabban tudott előrukkolni ezzel a kérelemmel, vagy talán
követeléssel.

    Váratlan volt a bejelentés már csak azért is, mert alig egy
hónappal ezelőtt Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter még azt mondta,
hogy egy teljes szovjet csapatkivonást Magyarország területéről nem
lehet egy pontos, fix időponthoz rögzíteni. Most viszont arról van
szó, hogy legeslegkésőbb jövő év végére vonják ki a szovjet
csapatokat Magyarország területéről. (folyt.)



1990. január 18., csütörtök


Vissza »


- Szovjet csapatok Magyarországon - 1. folyt.


Én úgy látom, hogy ez a hirtelen változás a magyar kormány
gondolkodásában egyrészt a csehszlovák példa eredménye, másrészt
pedig most, hogy annyi eléggé népszerűtlen döntést kellett hozni -
most utalnék az áremelésekre és egyéb problémákra - a kormány, a
kormányzó szocialista párt tulajdonképpen kapkod a választások
előtti időszakban, hogy valamifajta népszerűségre szert tegyen. Hát
nyilvánvaló, hogy a szovjet csapatkivonás Magyarországról talán az
egyik legnépszerűbb lépés lesz, de ugyanakkor attól tartok, hogy
azért a kormány - talán a kormányzó párt - kicsit túl későre hagyta
ezt a lépést.

    - Megmozdulásokon mindig ez volt a legfélvekiejtettebb, de
leghatározottabb követelés. A Szovjetunióban mozgósítást rendeltek
el részben és behívják a tartalékosokat. Elképzelhető, hogy a
szovjet csapatokra szükség van másutt? Azerbajdzsánban például?

    - Sőt, ahogy említetted, ez a mozgósítás, a tartalékosok
bevonulása ez nyilván arra utal, hogy nincs elég megfelelő csapat,
legalábbis a Szovjetunió azon területein, ahol most szükség van
rájuk. Tehát valamilyen módon a Szovjeunió számára is hasznos lehet,
hogyha kivonja csapatait, különösen azokból az országokból -
Csehszlovákia, Magyarország, gondolom Lengyelország is,
Kelet-Németország persze már egy problematikusabb eset - ahol az ő
jelenlétük tulajdonképpen eléggé nem népszerű dolog. Biztos vagyok
benne, hogy talán több szovjet csapatra szükség van, nemcsak
Azerbajdzsánban, vagy Örményországban, ahol most mégis fegyveres
harcok is folynak, de tulajdonképpen az egész ilyen neuralgikusabb
területeken, akár a balti köztársaságokra gondolok, de akár a
Szovjetunió határára - különösen Iránnal, Afganisztánnal. (folyt.)



1990. január 18., csütörtök


Vissza »


- Szovjet csapatok Magyarországon - 2. folyt.


- Én még láttam - kétszer is -, amikor bejöttek a szovjet
katonák, de valószínűleg sokan nem tudják, miért vannak egyáltalán
szovjet csapatok Magyarországon?

    - Igen, ez egy érdekes kérdés. Már csak azért is, mert most már
gyakorlatilag Magyarországon 45-46 éve tartózkodnak az "ideiglenesen
ott-tartózkodó" szovjet déli hadseregcsoport katonái és tisztjei.
Először mint egy megszálló, majd felszabadító hadsereg katonái
érkeztek oda. 1947-ben, amikor a békeszerződést megkötötték, akkor a
szovjet csapatok olyan módon tartózkodtak azután is magyar
területen, hogy Ausztria felé - emlékeztetnék, hogy 1955-ig
négyhatalmi megszállás alatt volt Ausztria -, hogy Ausztria felé
tudják a szovjet csapatokat, felszereléseket tovább szállítani.

    Na most 1955-ben Ausztria visszanyerte szuverenitását, semmilyen
jogi alap nem volt arra, hogy a szovjet csapatok továbbra is
Magyarországon maradjanak, ennek ellenére ottmaradtak, 1956-ban a
forradalmat is leverték, aztán 1957-ben a Kádár-kormány, illetve
Hruscsov ráébredtek arra, hogy valami kétoldalú szerződést azért alá
kellene írni ezzel kapcsolatban. Tehát meg is született ez a döntés
1957-ben és azóta vannak ott szovjet katonák azon az alapon, hogy
esetleges támadást Nyugatról egyrészt megakadályozzanak, illetve
visszaverjenek.

    - A Bécsből kapott jelentéseinkben az áll, hogy a magyar küldött
a konferencián ezt úgy kérte, hogy semmiféle előzetes megbeszélés
nem volt, vagy véleménycsere nem volt a szovjet kormánnyal.
Elképzelhető ez, hogy ennyire önálló lett volna a magyar politika,
vagy esetleg tapintatlannak is lehet nevezni? (folyt.)



1990. január 18., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szovjet csapatok Magyarországon - 3. folyt.


- Manapság elképzelhetőnek tartom, hogy a magyar kormány valóban
nem folytatott előzetes megbeszéléseket a szovjet féllel. Ha ez
valóban így is van, akkor viszont egy tapintatlan és mondjuk
nemzetközi diplomácia területén egy eléggé furcsa megoldás, mert
mégis kétoldalú megállapodásról van szó, bármennyire is azt a
megállapodást nem egyenlő felek írták alá 1957-ben. Én úgy látom,
hogy a magyar kormány most azért ilyen módon, azért ilyen
váratlanul, ilyen tán bombasztikus módon, és azért Bécsben, egy
nemzetközi találkozón rukkolt elő ezzel a kérelmével, illetve
követelésével, hogy minél nagyobb nemzetközi és tulajdonképpen
belföldi reakciót tudjon erre szerezni, minél nagyobb publicitást
kapjon erre az új kérelemre.

    - Nem tudom, hogy egyetértesz-e vele, annak ellenére, hogy ez
meglepő és hogy nagy jelentőségű, de a szovjet csapatok kivonása
Magyarországról most már csak idő kérdése volt.

    - Igen, szerintem is így van. Már az utóbbi hónapokban is arról
volt szó, hogy a magyar kormány szeretné azt, ha a szovjet
csapatokat a következő évek folyamán kivonnák. Mint említettem, még
a múlt hónapban is arról volt szó, hogy ezt nem szabad és nem is
lehet egy pontos dátumhoz, időponthoz kötni. Most ez teljesen
megváltozott. Az események olyan gyorsan mozognak - akár
Csehszlovákiára utalnék, akár a Szovjetunión belül, akár
Magyarországon -, hogy ennek most csak a felgyorsításáról van szó.
+++



1990. január 18., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD