|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Felmentették a Pócspetri-ügy hat vádlottját (1. rész)
|
1990. január 17., szerda - A Fővárosi Bíróság, dr. Strausz
János tanácsa szerdán ítéletet hirdetett a 1948. június 3-i
pócspetri rendőrgyilkosság körülményeinek tisztázására folytatott
perújítási tárgyalás utolsó napján. A bíróság hatályon kívül
helyezte a Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -
1948. június 11-i ítéletének Asztalos Jánosra és Királyfalvi
(Kremper) Miklósra vonatkozó részét. A bíróság Asztalos Jánost az
ellene szándékos emberölés bűntettében való felbújtói bűnrészesség
miatt, Királyfalvi Miklóst pedig a szándékos emberölés bűntette
miatt emelt vád alól felmentette. Ugyancsak hatályon kívül helyezték
a Budapesti Népbíróság 1948. szeptemberi, illetve a Népbíróságok
Országos Tanácsa egy évvel későbbi ítéletének Belicza Gyulára,
Kusnyér Jánosra, néhai Konzili Pálra és néhai Szmolinka Jánosra
vonatkozó részeit, s felmentették őket az ellenük társtettesként
elkövetett bűnpártolás vétsége miatt emelt vád alól. (Az akkor
elítélt 23 személy közül a Legfőbb Ügyészség hét vádlott javára
terjesztett elő perújítási indítványt. Egyikük, Orosz János ügyét
azonban - betegsége miatt - felgyógyulásáig felfüggesztették.)
A szerdai tárgyalás kezdetekor a tanácsvezető bíró pontosította az MTI-nek a legutóbbi tárgyalási napról kiadott tudósítását. Mint mondotta, az egyik tanuvallomásban - és a tárgyalóteremben is - valóban elhangzott, hogy Rákosi Mátyás szerint túl sok volt a halálos ítélet, azonban ez a kijelentés egy másik ügyre vonatkozott, nem hozható összefüggésbe Asztalos János plébános személyével.
Ezt követően ismertették Péter Gábornak, a Belügyminisztérium államvédelmi osztálya akkori vezetőjének tárgyaláson kívül megtett tanuvallomását. A 83 éves férfi megromlott egészségi állapota ugyanis nem tette lehetővé, hogy lakását elhagyja. Péter Gábor - egyebek között - kijelentette: Nekem mindig az volt a véleményem, hogy az olyan jegyzőkönyvnek, amit veréssel vesznek fel, nincsen értéke. Ellene voltam annak, hogy bárkit is bántalmazzanak. Azt állította, miszerint nem adott olyan utasítást, hogy bántalmazzanak embereket. Hozzátette: mégis előfordult kényszervallatás, mégpedig a Rajk-ügyben. Farkas Mihály és Kádár János rendelte el, hogy verjék meg Rajk Lászlót. Amikor én bementem a másik szobából - emlékezett -, azt mondtam, ne verjék Rajkot, mert ő nem az az ember, aki verésre fog beszélni. Nem is beszélt. Rákosi sajnos megveretett embereket, beleavatkozott mindenbe. Ő irányította a Pócspetri ügyet is. Később, a börtönben jöttem rá - mondotta Péter Gábor -, hogy ezzel a perrel az egyházakat akarta ,,megrendszabályozni,,. (folyt.köv.)
1990. január 17., szerda 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|