|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az ELTE jogi karának dékánja a Duna-Gate-ről (1. rész)
|
1990. január 12., péntek - Hogyan ítéli meg a közvéleményt
foglalkoztató lehallgatási botrányt, a még nem tisztázott jogi
kérdéseket - például a kiszivárogtató szerepét, valamint az őt
ösztönzők magatartását - dr. Györgyi Kálmán, az Eötvös Loránd
Tudományegyetem jogi karának dékánja - erről érdeklődött az ismert
jogásztól Csávás Sándor, az MTI munkatársa.
- Jogi szempontból nagy a ,,rendetlenség,, a vitatott kérdéskör körül - állapította meg a professzor. - A legutolsó törvényi szabályozás az állambiztonsági kérdésekről több mint másfél évtizede született, viszont ez sem rendelkezett arról, hogy milyen esetben lehet a levéltitkot megsérteni, a távközlési titkot kifürkészni, stb. Az eltelt időszakban különféle belső szabályozások alapján folytak a telefonlehallgatások, levél- és más iratellenőrzések. Ezeket a cselekedeteket nyilvános jogszabályban nem szabályozták, mivel csak büntetőügyekben rendelhette el az ügyész a telefonok lehallgatását vagy a levelek ellenőrzését. Csak úgy ,,általában,, állambiztonsági szempontokra hivatkozva telefonbeszélgetéseket lehallgatni és leveleket ellenőrizni nem lehet.
- Az új alkotmány szerint a személyes szabadságjogok korlátozását csak törvény alapján lehet elrendelni, és ez a törvény eddig még nem született meg. Megjegyzem: ennek megalkotása nem is olyan egyszerű dolog. Aki a mostani megfigyelést tartalmazó jegyzőkönyvhöz hozzájutott, kétségtelen, hogy titkos dokumentumot hozott nyilvánosságra, ám kérdéses, hogy egyáltalán elkövette-e az államtitoksértést. Az államtitokkal kapcsolatos mai szabályozás szerint megsértéséről akkor beszélhetünk, ha - egyfelől - az adatok beletartoznak az államtitok-körbe, és - másfelől - azok illetéktelen személy tudomására hozása veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát. Ezek szerint az államtitoknak minősülés ténye a mérlegelés tárgyát képezi. El lehet tehát gondolkodni azon, hogy az alkotmánysértő gyakorlat felszámolását indítványozó feljelentés, amelynek kapcsán egy formálisan államtitoknak minősülő adatot nyilvánosságra hoztak, megfelel-e az államtitok materiális ismérvének; azaz konkrétan: eleget tesz-e annak a követelménynek, hogy az adat illetéktelenek által való megismerése valóban veszélyezteti-e az állam biztonságát. Ez önmagában is bizonytalansági tényező. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 22:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|