 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (1. rész)
|
1990. január 3., szerda - Folytatódik a Magyar
Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor
Imre: Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgáló
bizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán a
Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar
Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP
központi bizottsági titkárokat hallgatta meg.
A honvédelmi vizsgáló bizottság korábban Bokor Imre nyugalmazott
ezredest, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai ügyészség
képviselőit és a leginkább érintett személyt, Czinege Lajos volt
honvédelmi minisztert meghallgatva nem pusztán szűk értelemben vett
katonai, hanem politikai kérdésekkel is szembe találta magát. A két
egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisztázni:
a hadsereg pártirányításának milyen szerepe volt a Magyar
Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüllésében? A bizottság
rendelkezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák
ugyanis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus
nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve
tapasztalt visszaélések elkövetésére.
Korom Mihály 1963 őszétől 1966-ig, majd 1978-tól 1985-ig
tevékenykedett az MSZMP KB titkáraként, s e minőségében hatáskörébe
tartozott a Magyar Néphadsereg pártirányítása, ellenőrzése is.
A bizottság tagjai - közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád
megyei, Tallóssy Frigyes budapesti, Varga Lajos Pest megyei, Reidl
János Somogy megyei és Sebők János Veszprém megyei képviselők a
pártirányítási mechanizmus működését, a felügyeletet gyakorló
kb-titkár kompetenciáját firtatták. Arra is kíváncsiak voltak, hogy
Czinege Lajosnak a könyvben is említett konkrét ügyeiről tudtak-e a
pártvezetésben és milyen intézkedéseket hoztak.
Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az
illetékes kb-titkár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem
rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politikai
irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Minisztertanács
mellett működő, valamint az országgyűlési honvédelmi bizottság volt
illetékes. A párt azért gyakorolhatott felügyeletet a hadsereg
felett, mert az alkotmány a társadalom vezető erejeként deklarálta
az MSZMP-t, és így a Magyar Néphadsereg legfőbb parancsnoka Kádár
János, az egykori MSZMP első titkára volt. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|