 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Czinege Lajost hallgatta meg a parlamenti vizsgálóbizottság (1. rész)
|
1989. december 11., hétfő - Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettest, egykori honvédelmi minisztert hallgatta meg az Országgyűlés honvédelmi vizsgálóbizottsága hétfői, második ülésén.
Mint ismeretes, az Országgyűlés október 18-i tanácskozásán -
Márton János felszólalását követően - a miniszterelnök parlamenti
bizottság kiküldését kérte, hogy az vizsgálja meg dr. Bokor Imre
nyugállományú mérnök ezredes Kiskirályok mundérban című könyvében
leírtakat. Ezt követően dr. Király Ferenc interpellált a könyvvel,
illetve a szerző nyugállományba helyezésével kapcsolatban.
A vizsgálóbizottság - dr. Raffay Ernő vezetésével - több mint
két és fél órán keresztül tett fel kérdéseket Czinege Lajosnak
pályafutásával, szakmai képzettségével, magánéletével, s a könyv őt
érintő megállapításaival kapcsolatban.
Czinege Lajos elmondta: megrázta őt a könyv, elsősorban azért,
mert abban nem esik szó arról, hogy a hadseregben több évtizeden
keresztül kemény munka folyt. Erkölcsi, politikai és becsületbeli
kérdésnek tartotta, hogy lemondjon katonai rendfokozatáról, ha ezzel
hozzájárulhat ahhoz, hogy a hadseregben megnyugodjanak a kedélyek.
A képviselőket élénken foglalkoztatta Kaszópuszta ügye. Ennek
kapcsán az egykori miniszter kifejtette: több olyan szigorúan titkos
katonai objektumot kellett létrehozni, amelyet el kellett rejteni a
külvilág elől. Ezért ha egy ilyen épült, általában létrehoztak egy
hozzá hasonlót is. Ez utóbbi tevékenységét ,,felnagyították,,, hogy
ezzel álcázzák az eredetit, s ez vonja el az ,,érdeklődők,,
figyelmét. Említett egy esetet, amikor egy fontos objektumról
suttogni kezdtek a környező településen, milyen üzem lehet az, ahova
reggel nem megy be senki és este nem jönnek ki onnan. Ekkor néhány
katonát olajos, festékes munkaruhába öltöztettek, s ők minden reggel
bementek a létesítménybe, majd többnyire kártyázással ütötték el a
,,munkaidőt ,, .
A Szovjetunióban létrehozott ,,meseliget,, kapcsán elmondta: úgy
érezte, valamivel viszonoznia kell azt a rengeteg segítséget, amit a
szovjet hadseregtől kaptak. Így egy hektáron fákat telepítettek
olyan területre, ahol korábban csak pusztaság volt. Itt egyébként
magyar katonák is gyakorlatoztak.
Lakáscseréit is hosszasan indokolta Czinege Lajos, mondván: csak
első budapesti lakásukba költöztek ízlésük szerint, később
mindannyiszor kényszermegoldás volt a költözés. Leányfalui
nyaralóját illetően elmondta, hogy annak mintegy egyharmadát saját
maga építette, családi segítséggel. (folyt.)
1989. december 11., hétfő 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|