 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatódott a pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (1. rész)
|
1989. december 5., kedd - Az egykori per bírósági résztvevőinek kihallgatásával folytatódott a pócspetri rendőrgyilkosság néven ismertté vált ügy perújítási tárgyalása kedden a Fővárosi Bíróságon, dr. Strausz János tanácsa előtt. Erre a védő, dr. Helmeczy László indítványára került sor, azzal a céllal, hogy segítsen tisztázni: az akkori Budapesti Büntető Törvényszék - mint rögtönítélő bíróság - milyen belső és külső körülmények között hozott ítéletet Asztalos János pócspetri katolikus pap és hat vádlott-társa ügyében. Mint ismeretes: a hat vádlott közül a rendőrgyilkossággal vádolt, és ezért halálra ítélt Királyfalvi (Kremper) Miklóst ki is végezték. A mostani tárgyaláson jelen lévő Asztalos János szintén halálbüntetést kapott, amit azonban később 15 évi börtönbüntetésre változtattak, s ebből Asztalos nyolc és fél évet le is töltött.
A bíróság meghallgatta dr. Olti Vilmost, a büntető törvényszék
tanácsvezető bíróját, majd dr. Szilvai Gézát, a Fővárosi Bíróság
bíróját, a korabeli tárgyalás jegyzőkönyvének egyik fogalmazóját,
aki akkor még nem volt kinevezett bíró.
Dr. Olti Vilmos egyebek között elmondta: a tárgyaláson közvetlen
nyomás ugyan sem rá, sem a bírói tanács tagjaira nem nehezedett, ám
meglehetősen nehezítette helyzetüket, hogy a tárgyalás minden
lényeges mozzanatáról tájékoztatni kellett feletteseiket. Dr.
Strausz Jánosnak arra a kérdésére, hogy véleménye szerint
megengedett volt-e abban az időben, hogy a minisztert a tárgyalás
folyamán is tájékoztassa, dr. Olti Vilmos azt válaszolta: akkor ez
volt a gyakorlat, és egyúttal a korszak jogászainak tragédiája is.
Mint a perújrafelvételi tárgyalás során elhangzott, alapos a gyanú
arra, hogy a bíróság, akkori feletteseinek az ítélet végrehajtásához
is közük volt. (folyt.köv.)
1989. december 5., kedd 20:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|