 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Folyamatosan értékelik a népszavazás adatait - végeredmény kedden (1. rész)
|
1989. november 27., hétfő - Minimális különbség dönti el, hogy a Magyar Köztársaság elnökét januárban közvetlenül a nép, avagy az országgyűlési választások után megalakuló új parlament választja-e meg.
A népszavazás parlamenti központjában hétfőn délelőtt megtartott
tájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára
ismertette az utolsó - hétfő hajnali 5 óra 51 perckor született -
ideiglenes részeredményt. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka
folyamatosan feldolgozott, telefonon beérkezett adatok szerint a
pártok munkahelyi szerveződésével, az MSZMP vagyonelszámolásával és
a munkásőrség feloszlatásával kapcsolatos kérdésekre adott, az
Országgyűlés döntéseit megerősítő szavazatok aránya lényegében az
első részeredmények közlése óta szinte változatlan - 94 százalék
körüli. Miként elmondták: ez már csaknem biztosra vehető
végeredmény.
Az első és legizgalmasabb kérdésre, a köztársasági elnök
megválasztásának időpontjára és mikéntjére adott válaszok egyre
inkább a fele-fele arányhoz közelítenek. Hétfőn reggel - 10.049
jegyzőkönyet, az összes 91,3 százalékát alapul véve - erre a
kérdésre 3.886.316-an (ez 55,1 százalék) adtak le érvényes
szavazatot. Közülük 1.949.793-an voksoltak nemmel (ez 50,2
százalék), azaz arra, hogy közvetlenül a nép válassza meg a
köztársasági elnököt. Viszont csupán 13.270-nel kevesebben vélték
úgy, hogy az új parlamentnek kellene megválasztani a köztársasági
elnököt (49,8 százalék). Ezek az adatok csak ideiglenesek, a végső
arány változhat - hangsúlyozták.
Elhangzott az is, hogy hétfőn reggel a választásra jogosult
állampolgárok száma 7.058.324 volt, a leadott szavazatok száma pedig
4.106.485. Ez azt jelenti, hogy a választópolgárok 58,2 százaléka
vett részt a népszavazáson.
A népszavazás parlamenti központjába folyamatosan érkeztek a
hivatalos jegyzőkönyvek. A tájékoztatás időpontjáig 10 területi
központból továbbították ezeket, viszont Budapest még nem volt
közöttük. Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal
igazgatója mindezekhez hozzáfűzte: még mintegy ezer jegyzőkönyv
beérkezését várják. Nagyobbrészt Pest megyében, de több más területi
központban, szavazókörben is szükségessé vált a jegyzőkönyvek újbóli
ellenőrése; részben, mert összeadási hibákat fedeztek fel, részben
pedig egyes jegyzőkönyveknél jogi kifogások is felmerültek. (f.)
1989. november 27., hétfő 12:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|