Rendszerváltás és az MTI

	Tőkés István meghurcoltatása
---------------------------- London, 1989. november 8. (BBC, Késő esti panoráma) - Most az Erdélyben felvett hangszalagról játszunk le részleteket. A hatóságok által üldözött Tőkés László temesvári lelkész apja, Tőkés István református teológiai professzor mondja el, mi történt vele Temesvárott október végén: - Sokat gondolkodtam azon, hogy az ember miképpen mérje fel a jelenlegi egyházi helyzetet éppen itt, Romániában. Ezzel kapcsolatosan akarva, nem akarva a fiamra kell gondolnom, aki Tőkés László remformátus lelkész Nagyváradon. Sok nehézségen ment át, s jelenleg egészen kritikus a helyzet, éppen ezért a család úgy határozott, hogy minden héten leutazik valaki oda és próbálja őt is meggyőzni arról, hogy a családnak a szolidaritása az mellette van. A mostani alkalommal - ez azt jelenti, hogy a tegnapi, szombati napon - nekem, mint az édesapának, Tőkés Istvánnak kellett volna leutaznom Temesvárra, azért mert megkért a fiam, hogy a reformáció emlékünnepély alkalmából délelőtt is és délután is én hirdessem az igét. Ezzel összefüggésben megjegyzem, hogy május óta letiltottak minden igehirdetési szolgálatról. Nem hiszem, hogy van Európában még egy ilyen helyzet, hogy egy református teológiai professzort maga az egyház vezetősége, a saját egyházának a vezetősége tiltson el az Úr Krisztus Evangélimának a hirdetésétől. Itt nálunk ez történt meg, hogy az egyházvezetőség eltiltott az igehirdetéstől, és a lelkészek közül egyedül a fiam, a temesvári lelkész az, aki a tiltás ellenére is vállalta, hogy engem meghív, hogy prédikáljak nála a reformáció ünnepe alkalmából. (folyt.) 1989. november 8., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Tőkés István meghurcultatása - 1. folyt.
Most következik a nagyon-nagyon érdekes, habár szégyellem elmesélni és mégis el kell mondanom. Tegnap délután, vagyis 28-ikán, október 28-ikán délután az egyik kislány unokámmal leutaztam Temesvárra, 6-7 órai utazásról van szó. Megérkeztem az állomásra. Roppant nagy embertömeg, sok száz ember. Én is beálltam az unokámmal a tömegbe, és mentünk, hogy egy kocsit fogadjunk, vagy felüljünk egy villamosra és azzal menjünk be a fiamhoz a lelkészi lakásra. Igen ám, de ahogy mentünk, útközben a sok száz ember közül pontosan engem tartóztatott fel a milicia. Elkérte a személyazonossági írásomat és az unokámmal együtt bevittek az ellenőrző hivatalba. Itt aztán megkezdődött a nagyon-nagyon csúnya kihallgatás és egy motozás is. El sem tudja azt képzelni az ember, hogy mi mindent mondtak, a leggorombább, a legbarbárabb módon a kihallgatás alkalmával. Feltételezték rólam, és azzal gyanúsítottak meg, hogy én azért utazok Temesvárra, hogy ott business-ügyeket rendezzek, hogy ott eladjak és vegyek holmikat, amiket külföldről kapok, hogy én ott nyerészkedjek. Azt mondták, hogy én nem vagyok egy becsületes ember, hogy én nem vagyok igazmondó ember, én félrevezetem a hatóságokat, és sok ehhez hasonló gonoszságot, a legcsúnyább dolgokat mondták ott. Én próbáltam megmagyarázni nekik, hogy nem szabad így beszélni, mert nekik sincsen több állampolgári joguk, mint énnekem, és nincsenek felhatalmazva arra, hogy kivizsgálás nélkül így, ilyen nyilatkozatot tegyenek a saját jelenlétemben énrólam, amelyikkel megbántják a hitemet, az emberi méltóságomat, megbánt mindent az égvilágon, és kompromittálja végeredményben még a román hatóságokat is ilyen durvaságokkal és barbárságokkal. (folyt.) 1989. november 8., szerda
Vissza »

	- Tőkés István meghurcoltatása - 2. folyt.
Ennek ellenére mégiscsak megtörtént a motozás. Ehhez nincs képzelete senkinek, hogy miképpen motoztak meg. A legaprólékosabban, minden zsebemet kiforgatták, kivették a pénztárcámat, a legapróbb papírosokat is megnézték - persze nem találtak semmi olyan dolgot, amivel engem vádolhatottaak volna. A fiamnak küldött az édesanyja - hát Istenem - ezt hoztam magammal, az édesanyja küldött egy negyed kiló kávét, egy húskonzervet és egy margarinkonzervet. Ez volt az, amit felróttak, hogy ezzel kereskedek én. +++ 1989. november 8., szerda
Vissza »