|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Kohl interjú - lengyel tv (1.rész)
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. november 8. szerda (MTI-TUD) - ,,Ami ma Lengyelországban és Magyarországon történik, Gorbacsov tervei a szovjet peresztrojka keretében, s mindaz amit Prágában és az NDK-beli tömegtüntetésekről készült felvételeken láthatunk valódi történelmi események sorozata, amely felébreszti a reményt: Európa népei megtalálják az utat egymáshoz,, - mondotta Helmut Kohl. Az NSZK kancellárja lengyelországi látogatása előestéjén a lengyel televíziónak adott interjút.
Kohl leszögezte: Franciaország és Izrael után, nem feledkezve meg mindarról, amit a nemzeti szocialisták Németország neve alatt a 2. világháborúban elkövettek, megbékélést akar a lengyel néppel is. Mostani lengyelországi látogatásának ez a legfőbb célja. A kancellár elismerve a lengyel nép ellen elkövetett bűnöket, emlékeztette a lengyeleket is az általuk elkövetett ,,rossz dolgokra,, amilyen például a lengyelországi németek kitelepítése volt a 2. világháború után. Hozzátette ugyanakkor: a Német Szövetségi Köztársaság az 1970-es NSZK-lengyel szerződés betűjének és szellemének megfelelően nem kérdőjelezi meg Lengyelország határait, bármilyen korban és bármilyen vita is folyjon erről az NSZK-ban. Az NSZK állampolgárainak többsége levonta a következtetést abból, hogy az egykori német területeken ma már a lengyelek harmadik generációja nő föl - tette hozzá. A kancellár azonban nem felejtette el emlékeztetni a lengyel televízió nézőit, hogy Németország és Lengyelország között nincs békeszerződés és az 1970-es lengyel-NSZK szerződés egy pontja szerint a dokumentum nem érinti a két ország által korábban kötött nemzetközi megállapodásokat, szerződéseket. Emlékeztette a lengyeleket, hogy az NSZK valamennyi európai országnál jobban kiveszi részét a lengyel reformok gazdasági támogatásából, de elutasító választ adott a 2. világháború idején németországi kényszermunkára hurcolt lengyelek kártérítési ügyére, annak a lengyel fél által javasolt megoldási módjára, vagyis arra, hogy az érintett vállalatok helyett az NSZK kormánya fizesse a kártérítést. (folyt.)
1989. november 8., szerda 21:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|