 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Parlament - esti lead
|
1989. október 31., kedd - Ma már senki sem vádolhatja azzal az Országgyűlést, hogy előre megírt forgatóköny szerint hozza meg döntéseit. Sőt: ember legyen a talpán, aki mindvégig pontosan nyomon tudja követni egy-egy ülésszak történéseit. Különösen igaz volt ez a Parlament októberi ülésszakának második munkanapján. Szertelenül váltották egymást az interpellációk és kérdések az egyes határozati javaslatok vitájával, miközben bizottságok üléseztek, a plenáriss tárgyalás idején. Néha az is kiszámíthatatlan volt, megtárgyalható-e egyáltalán egy-egy interpelláció, hiszen vagy az érintett képviselő, vagy a kormány válaszadásra illetékes képviselője volt távol, legtöbbször azért, mert éppen bizottsági ülésen vett részt.
Mindez azonban csak keretéül szolgált azoknak a döntéseknek a
meghozatalához, amelyeket oly nagy várakozás előzött meg. A
Bős-Nagymarosról hosszú ideje zajló vitában Németh Miklós kormányfő
azzal a megtámadhatatlan érveléssel alapozta meg az Országgyűlés
állásfoglalását:,,Ha egyik fél sem tudja elfogadható mértékben
alátámasztani igazát, akkor az a döntéshozónak cáfolhatatlan
bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a beláthatatlan
következményekkel járó bizonytalanság elhárítását szolgáló változat
mellett teszi le voksát.,, Expozéjának ez a mondata már
előrevetítette a képviselők döntését: nagy többséggel elfogadták a
nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi
vizsgálatokról szóló beszámolót, és felhatalmazták a
Minisztertanácsot az államközi szerződés módosításának
kezdeményezésére.
A Parlament döntött az SZDSZ, továbbá a kormány által
kezdeményezett népszavazások, valamint a köztársaságielnök-választás
kiírásáról. E határozatok megvitatása és elfogadása során nem
hagyta, nem hagyhatta figyelmen kívül a több mint százezer aláíró
követelését, ugyanakkor saját álláspontját is érvényesíteni tudta.
Sőt a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodás
szellemében hozta meg döntését. Az Országgyűlés határozatainak
értelmében az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást az ismert négy
kérdésben november 26-án, a címer kiválasztását szolgáló
népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én
tartják meg. Amennyiben szükségessé válik, a
köztársaságielnök-választás második fordujóját január 14-ére írta
ki. (MTI)
1989. október 31., kedd 21:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|