|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
- Ünneplő ország - 1. folyt.
|
Aztán megható emlékezés a város fiára, dr. Rusznyay Árpád tanárra, akit Vácott ért utól Kádár rendőrsége, és végeztetett ki, mert ő volt Veszprém megye Forradalmi Tanácsának elnöke. Barátok, volt osztálytársak, tanítványok emlékeznek. Nagyszerű ember lehetett. Ez derült ki a beszédekből, de nekem van egy érzésem, hogy "csak" egyszerűen tisztességes, becsületes ember volt. Ezért került a 301-es parcellába. Annak a rendszernek nem a nagyszerű, hanem a "csak" tisztességes, becsületes emberek voltak a fő ellenségei. Jó érzés kezet fogni az özveggyel, aki mögött a megbélyegzés szörnyű évei lehetnek. Ez a gesztus - úgy érzem - kissé vácivá tesz engem is, a kívülállót. Többszázadmagammal, kezemben gyertyával vonulva a gimnáziumhoz, ahol Rusznyay tanár úr utolsó történelemóráját adta, már úgy könnyezek, mintha engem is tanított volna. Mi az hogy tanított volna, tőle is és valamennyi kivégzett társától történelmet tanulunk mi, akik ma szabadon és nyilvánosan hajthatjuk meg fejünket emlékük előtt. +++
1989. október 22., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|